Változik a testem – mire számítsak? Időben kezdtem? Min megyek keresztül, mi az átlag? Mi a túl késő vagy a túl korán? Mik a leggyakoribb kérdések? Tedd próbára tudásod!

Ebben a fejezetben a másodlagos nemi jellegek alakulását nézzük át veled. Serdülőkorban a tested nagyon intenzíven kezd el, vagy már el is kezdett változni. Az addig gyermeki tested már nem csak egyre nagyobb és nagyobb lesz, de változik arányaiban, testösszetevőinek mennyiségében is, hiszen ez az az életkor, amikor a nőkre és férfiakra jellemző testalkat kezd kialakulni. Emellett nagy tempóban fejlődnek az ivarszerveid (amit ebből látsz, tapasztalsz: fiúknál a herék és a pénisz növekedése, a herezacskó színének sötétedése, a hímvessző egyre gyakoribb merevedése, akár szexuális gondolatok, ingerek nélkül is, magömlés megjelenése; lányoknál: fehér folyás jelenik meg még az első menstruációt megelőzően, megkezdődik a menstruáció). A másodlagos nemi jellegek is formálódnak (fiúknál: szemérem- és hónalj szőrzet fejlődése, végtagok és törzs szőrösödése, lányoknál: mellek, szemérem- és hónalj szőrzet fejlődése, végtagok szőrösödése, csípő, derék, combok területein zsírfelhalmozás – „kigömbölyödés”).

Röviden bemutatjuk, hogy ezek a nemi éréshez kapcsolódó folyamatok mikor mondhatók megfelelő életkorban lejátszódóknak, és az orvostudomány mikortól tekinti már ezeket a túl korai vagy túl késői nemi érési folyamat részének. Nem csak benned, mindenkiben felmerül az a kérdés, hogy vajon azok az intenzív folyamatok, amelyek a nemi érést kísérik, normálisnak-e, korodnak megfelelőnek tekinthetők-e. Reméljük, ha ezeken az oldalakon végig haladsz, sok kérdésedre megkapod a választ!

A nemi érés kezdetét nem csak biológiai adottságok, hanem gazdasági és társadalmi tényezők is befolyásolják. Elég, ha csak arra gondolsz, a szüleid milyen anyagi helyzetben voltak vagy vannak, neked kisgyermek korodtól kezdve mit tudtak és most mit tudnak biztosítani étkezésben, egészségügyi ellátásban, és milyenek a téged körülvevő társadalmi szokások és elvárások. Alább hazai adatokat gyűjtöttünk össze, amiktől más országok, földrészek adatai eltérhetnek. Témánkhoz visszatérve, a nemi érés első látható jele a leányoknál a mellek, a fiúknál pedig a herék megnagyobbodása. E két jelleg nemi érésének indulását követi a szeméremszőrzet megjelenése. Az azonos korú leányok és fiúk nemi fejlettségét összehasonlítva megállapítható, hogy a leányoknál a nemi érés általában 2 évvel korábban kezdődik, mint a fiúknál. Az első menstruáció átlagosan 12,5 éves kor körül a, míg az első magömlés 13,5-14 éves kor között következik be. A nemi érettség eléréséhez szükséges idő hosszában viszont nincs különbség a fiúk és a lányok között, ez mindkét nemben 3-4 év.

A nemi jellegek fejlettségi stádiumai

Az egyes nemi jellegek, illetve a fiúknál a külső nemiszervek esetében a fejlettségi stádiumok kialakulásának átlagos életkorai (a stádiumok leírásával együtt) a következők:

A fiúk külső ivarszerveinek (pénisz és a herezacskó) fejlettségi fokozatai:

1. stádium (G1): Gyermeki állapot, amely a születéstől a pubertás kezdetéig fennmarad. A herék térfogata 1–3 cm³.
2. stádium (G2): A herék és a herezacskó megnagyobbodott, a pénisz mérete még nem változott jelentősen, a herezacskó bőre kissé rózsaszínűbb. A herék térfogata 4–6 cm³ (11,6 év).
3. stádium (G3): A herék és a herezacskó további megnövekedése mellett a pénisz hosszirányú megnyúlása és átmérő-növekedése is jellemző (12,8 év).
4. stádium (G4): A pénisz hossza és szélessége tovább nőtt, a herezacskó színe sötétebbé vált. Kialakul a hímvessző makk alakú vége (13,8 év).
5. stádium (G5): Az ivarszervek felnőttkori méretűek és alakúak (15,5 év). A hímvessző átlagos hossza nyugalmi állapotban 9 cm, merev állapotban 13 cm.

A mellek fejlettségi fokozatai:

1. stádium (B1): Gyermeki forma, amely a pubertás kezdetéig van jelen. A mellkas bőréből csak az emlőbimbó emelkedik ki.
2. stádium (B2): Az emlőbimbó és az emlő kis dombként előemelkedik a mellkasbőr síkjából. Az emlőbimbó-udvar átmérője növekszik (9,5 év).
3. stádium (B3): Az emlőbimbó udvara és az emlő is tovább nő, de az emlő kontúrja még nem válik el határozottan a mellkas bőrétől (10,9 év).
4. stádium (B4): Az emlőbimbó udvara és az emlőbimbó tovább nagyobbodik, elkülönül az emlő felszíne által alkotott ívtől. Az emlőbimbó udvara az emlőből kiemelkedve egy második félgömb vagy kúp alakú domborulatot alkot (12,6 év).
5. stádium (B5): Az emlőbimbó udvara ismét beolvad az emlő kontúrjába. A tipikus felnőtt állapotban az emlő sima kerek kontúrjából csak az emlőbimbó emelkedik ki (13,7 év).

A szeméremszőrzet fejlettségi fokozatai:

1. stádium (PH1): Gyermeki állapot. Nincs még igazi szeméremszőrzet, a szeméremdomb környékén lévő szőrzet a hasbőr pehelyszőrzetével megegyező.
2. stádium (PH2): Ritkás, vékony, egyenes szőrszálak, általában a pénisz tövén, illetve a nagyajkak felszínén (fiúk: 12,2 év, lányok: 10,7 év).
3. stádium (PH3): A szeméremdombra is kiterjedő, jelentősen sötétebb, durvább és göndör szőrzet (fiúk: 13,2 év, lányok: 12,0 év).
4. stádium (PH4): A szőrzet szerkezete, színe már a felnőttekének megfelelő, de jelentősen kisebb területet borít, mint náluk. A comb belső oldalára még nem terjed rá (fiúk: 14,1 év, lányok: 13,0 év).
5. stádium (PH5): A durva, göndör, erősen színezett szőrzet ráterjedt a combok belső felszínére is. A szőrzet a férfiakon is a nőkéhez hasonló, csúcsával a gáttáj felé mutató háromszögben oszlik meg, de nem található a hason az e feletti területen (fiúk: 14,9 év, lányok: 13,6 év; férfiaknál kialakulhat a 6. stádium is, amikor már a hasfalra is felhúzódik a szőrzet).

A hónaljszőrzet fejlettségi fokozatai:

1. stádium: Gyermeki fokozat. Nincs szőrzet a hónaljban.
2. stádium: Nagyon gyér szőrmező, magányos, halvány és sima szőrszálak a hónaljárokban (fiúk: 12,7 év, lányok: 11,0 év).
3. stádium: Gyér szőrmező, de már göndör és pigmentált szőrök (fiúk: 13,9 év, lányok: 12,4 év).
4. stádium: Sűrű szőrmező, erősen göndör, pigmentált szőrök. Az elülső hónaljredő felőli hónaljárok bőre is enyhén besötétedik (fiúk: 14,8 év, lányok: 13,5 év). A másodlagos nemi jellegek és a fiúk külső ivarszerveinek fejlettségi fokozatainál zárójelben megadott átlagos életkoroktól legalább 2 évnyi eltérés már korai vagy késői nemi érésre utal. Ha magadon ilyen eltérésre figyelsz fel, kérd szüleid segítségét, hogy gyermekorvoshoz forduljatok, neki megmutathasd, hogy majd ő eldöntse, valóban korai vagy késői nemi érés esete-e a tiéd.

A másodlagos nemi jellegek és a fiúk külső ivarszerveinek fejlettségi fokozatainál zárójelben megadott átlagos életkoroktól legalább 2 évnyi eltérés már korai vagy késői nemi érésre utal. Ha magadon ilyen eltérésre figyelsz fel, kérd szüleid segítségét, hogy gyermekorvoshoz forduljatok, neki megmutathasd, hogy majd ő eldöntse, valóban korai vagy késői nemi érés esete-e a tiéd.

TUDTAD?

• Mikortól kórosan korai vagy késői egy serdülő nemi érése?
  Ha a nemi érés bármilyen jele egy lánynál 7 éves kor előtt, illetve egy fiúnál 9 éves kor előtt jelentkezik, akkor az kórosan korai. Ha a nemi érésnek semmilyen látható jele nincs lányoknál 14 éves kor előtt, fiúknál 15 éves kor előtt, akkor ezt kórosan késői nemi érésnek tekintik. Mindkét esetben szakorvos vizsgálja ki a serdülőt, keresi a rendellenes nemi érés okát.

• Tudtad, hogy 100 évvel ezelőtt a serdülők nemi érése lényegesen idősebb életkorban játszódott le?
  Valóban így van, például a lányoknál az első menstruáció az 1880-as évek végén a mai Magyarország területén 15,5 éves kor körül következett be. Azóta egyre korábbra tolódott, de úgy tűnik, hogy a mainál már nem tolódik még fiatalabb életkorra. Az egyre korábbi nemi érés okai között az egyik legfontosabb, hogy az elmúlt évszázad során a gyermekek testi fejlődéséhez szükséges feltételek egyre inkább közelítették az optimális értékeket, így a gyermekek testi fejlődése egyre inkább megközelíthette a genetikai állományukban kódolt fejlődési mintát.

• Mikortól lesz rendszeres egy serdülő lány menstruációja?
  Itt nagyon nagy egyéni különbségek vannak, van, akinél már egy év múlva rendszeressé válnak a menstruációs ciklusok, ám van, akinél ehhez akár 4-5 év is kell. Az első menstruáció után általában 2-3 év alatt válik rendszeressé a lányok ciklusa.

• Előfordulhat, hogy a nemi jellegek nem a bemutatott sorrendben fejlődnek?
  Igen, előfordulhat, hogy például a lányoknál nem a mellek fejlődése az első jele a nemi érésnek, hanem a szeméremszőrzet kezd el korábban fejlődni, vagy a fiúknál nem a herék megnagyobbodása, hanem a szeméremszőrzet növekedése az első jel. Ha az adott életkori átlagtól legalább 2 évvel tér el egy fejlettségi fokozat kialakulása, akkor viszont érdemes szakorvoshoz menni és neki ezt megmutatni. Természetesen egy jelleg fejlettségének stádiumai nem tudnak más sorrendben bekövetkezni, így például a mellek fejlettségi fokozatai mindig az 1-2-3-4-5 sorrendben játszódnak le.

• Mindenkinél kialakulnak a bemutatott jellegek, felnőttekre jellemző, kifejlett fokozatai?
  Az esetek nagy többségében igen, de néha előfordul, hogy nőknél a mellek fejlettsége megáll a 4. fokozatnál, és az 5. fokozatot esetleg csak az első szoptatási időszakban érik el.

• Fiúknál is megfigyelhető a mellek pubertáskori fejlődése?
  Igen, viszonylag gyakran fiúknál is megfigyelhető, hogy a bemutatott 2. fokozatot is eléri a mellek fejlettsége. Sőt, a mellek serdülő lányoknál tapasztalt érzékenysége is kialakulhat, ám ez a folyamat rövid időn belül visszafordul. Ha azonban egy fiúnál tovább fejlődik a 3. fokozat felé, vagy nem tűnik el a 2. fejlettségi fokozat, akkor viszont fontos, hogy ezzel szakorvoshoz forduljatok.

• A nemi érettségi állapot, a nemi érés tempója összefügg azzal, hogy ki milyen magasra nő majd?
  Bizonyos szempontból igen. A testmagasság növekedésének nagyon intenzív szakasza lányoknál az első menstruáció bekövetkezte előtt, a fiúknál azonban csak az első magömlés után következik be. Tehát a nemi érettségi állapot segíthet tájékozódni abban, hogy vajon milyen mértékű testmagasságnövekedés várható egy serdülőnél. Általában az is igaz, hogy a korán érő típusú serdülők (akiknél a nemi érés korábban kezdődik) alacsonyabbak lesznek felnőtt korukra, mint a későn érők, de természetesen itt is nagy egyedi különbségekkel lehet találkozni.

• Lehetséges, hogy az egyik hónaljam szőrösebb marad, mint a másik / egyik mellem nagyobb marad, mint a másik / egyik herém nagyobb marad, mint a másik?
  Felnőttkorra ezek a különbségek fokozatosan csökkenni szoktak, de az is viszonylag gyakran előfordul, hogy a nemi jellegek két oldal közötti különbsége(i) felnőtt korra is megmarad(nak). Nagy különbség esetén feltétlenül forduljatok orvoshoz, hogy ő mondja ki, nincs semmi komoly oka az eltérésnek.

• Az intelligencia és a nemi érési típus (korán versus későn érők) között van összefüggés? Nincs, ahogy az alacsony és magas emberek intelligenciája sem különbözik.

• Ha egy fiúnál a nemi érés korábban játszódik le, mint osztálytársainál, lehet, hogy izmosabb, erősebb lesz, mint a többiek?
  Egy rövid időre, 1-2 évig általában a korán érő fiúk jobban teljesítenek a tornaórai teszteken, valóban erőteljesebb már izomzatuk, mint osztálytársaiknak, de ahogy az átlagos tempóban fejlődő, illetve később érő kortársaik testi fejlődésükben utolérik őket, ez a különbség eltűnik.

Gyakorló feladat