abortusz
Magyarul vetélés. Két formáját különböztetjük meg, a spontán és a művi vetélést. A spontán vetélés során az embrió/magzat a terhesség első 24 hetében külső beavatkozás nélkül távozik a méhből. A hátterében fejlődési rendellenesség, vagy az anyai szervezet terhességre adott rendellenes reakciója, esetleg fertőzés áll. A művi vetélés emberi beavatkozással történő terhességmegszakítás, jogi következményei csak ennek vannak (jogi értelemben ezt értjük az abortuszon): ez általában a terhes nő önálló döntése alapján, jogszabály által meghatározott keretek között történik. Ha a terhességmegszakításnak nem teljesülnek a törvényes feltételei, bűncselekménynek minősül. Minden embert megillet az élethez és emberi méltósághoz fűződő feltétlen és korlátozhatatlan alapjoga. Azt, hogy mikortól tekintik embernek az új emberi lényt, aki a megtermékenyítéskor fejlődésnek indult, kulturális, vallási hagyományok is alakítják, így ennek megítélésében különbségek vannak az országok között. A magzati élet védelméről szóló hazai törvény szerint „minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg”. A magzatvédelmi törvény alapján a terhesség csak veszélyeztetettség, illetőleg az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén, a törvényben meghatározott feltételekkel szakítható meg a terhesség a 12. hétéig. Indokai lehetnek: (1) az állapotos nő egészségét súlyosan veszélyeztető bármely ok, (2) a magzat orvosilag valószínűsíthető súlyos fogyatékossága vagy egyéb károsodása, (3) a terhesség bűncselekmény következménye, valamint (4) az állapotos nő súlyos válsághelyzete. További kivételes okok miatt a terhesség megszakítása még a 24. hétig is megtörténhet. → terhesség, → magzat
allél
Egy génváltozat. Egy génnek általában kettőnél több változata ismert, ezek DNS szekvenciájukban térnek el egymástól. Az allélok közti kölcsönhatásoknak több formája ismert. A legegyszerűbb esetben az egyik allél terméke „elnyomja” a másik allél termékének „hatását” (az „elnyomó” a domináns, az „elnyomott” a recesszív allél). Ha mindkét allél hatása érvényesül, ezek megjelenhetnek egymás mellett (ún. kodominancia, lásd AB0 vércsoport öröklés) vagy létrehozhatnak „köztes”, egyik szülőben sem megjelenő tulajdonságot (intermedier öröklésmenet). → gén
anális közösülés
Olyan szexuális aktus, amely során a végbélnyíláson keresztül történik a közösülés. Fogamzásgátlás gyanánt alkalmazva sem biztonságos (a testnyílások közelsége folytán könnyen a hüvelybemenethez kerülő ondó miatt a Pearl-indexe nem nulla, hanem 8–10%), és nagyon sok egyéb veszélyt is rejthet magában, pl. a végbélben élő baktériumok a péniszre kerülhetnek, és apró sérüléseken keresztül a szervezetbe juthatnak; nem megfelelő síkosítás esetén a végbél sérülhet. Nemi úton terjedő betegségektől nem véd! → közösülés, → Pearl-index, → terhesség, → fogamzásgátló szerek, módszerek, → nemi úton terjedő betegségek
„antibébi” tabletta
→ hormontartalmú fogamzásgátló tabletták
barlangos test
Kötőszöveti állomány, melyben kisebb-nagyobb, vérrel telt terek, öblök vannak; vastag kötőszöveti tokja van. Nemi izgalom hatására az ide vezető artériákban a vérnyomás emelkedik, ezért a vér a barlangos test véröbleibe tolódik. Mivel eközben a vér innen való vénás elvezetése romlik, a vér egyre jobban kitágítja a véröblöket. Mivel a folyadékok összenyomhatatlanok, a véröblök kitágulásával a barlangos test mérete nő – ennek a vastag kötőszöveti tok tágíthatósága szab határt. A nemi izgalom csökkenésével az elvezető vénák megnyílnak, az ide vezető artériákban a vérnyomás csökken, így a vér elvezetődik és a barlangos test visszanyeri eredeti méretét. Mindkét nemben páros: férfiban a hímvessző testében a két barlangos test összefekszik és a húgycső fölött a makk tövéig húzódik. Nőben a nagy szeméremajkak és a csikló belsejét tölti ki. → hímvessző, → húgycső, → szeméremajkak, → csikló, → merevedés
belső nemi szervek
Az ivarszervek közül azok, amik a testfalon belül helyezkednek el, ránézésre tehát nem láthatók. Ide tartoznak az ivarmirigyek (here, petefészek), az ivarvezetékek és a hozzájuk kapcsolódó mirigyek (ondóvezeték, ondóhólyag, prosztata (dülmirigy), petevezető (méhkürt), méh, hüvely). A herezacskók, amikbe a herék a születésig levándorolnak, a hasfal kitűrődései, a herezacskók üregei pedig a hasüreg herezacskóba zárt részei – a herék tehát az egész élet során a hasüregben maradnak. A külső nemi szervekkel együtt az elsődleges nemi jellegeket adó szervek közé tartoznak. → ivarmirigy, → külső nemi szervek, → elsődleges nemi jellegek
biológiai nem
csikló
A szeméremdombon a szeméremajkak találkozása előtt elhelyezkedő, merevedésre képes testrész. Ennek oka, hogy belsejében szivacsos test húzódik, így lényegében a hímvessző makkjának felel meg. Bőre receptorokban gazdag és ingerlésével orgazmus váltható ki. A külső nemi szervekhez tartozik. → hímvessző, → orgazmus, → külső nemi szervek
dajkasejt
Az ivarsejtek érését segítő sejtek az ivarmirigyben: a herében a herecsatornácskák falát, a petefészekben a tüszők falát képezik – ez utóbbiakat nevezzük tüszőhámsejteknek. Ivarsejteket „dajkáló” tevékenységük mellett az általuk körülvett üreget, benne a fejlődő ivarsejtekkel, elzárják az immunrendszertől: a herében ezt nevezik vér-here gátnak. Működésüket mindkét nemben hormonok szabályozzák. Az ivarmirigy kezdeményben megjelenő első olyan sejttípusok, amik a fiú és leány magzatokban eltérőek lesznek. Meghatározzák az ivarmirigy további fejlődését, hatásukra jelennek meg a hormontermelő sejtek. → ivarmirigy, → magzat
differenciáció
A szó a differencia, különbség szóból ered. A differenciáció tehát különbség(ek) kialakulása. A sejtosztódással éppen „megszülető” sejtek még egyformák, ám attól függően, hogy a szervezet melyik részén jöttek létre, más és más feladatra kell alkalmassá válniuk. E fejlődés során megjelenésükben és feladataikban is különbözővé válnak.
diploiditás
Az az állapot, amelyben a sejt homológ kromoszómapárjainak mindkét (anyai és apai eredetű) tagja megvan. A diploid állapot számtartó osztódáskor marad fenn. → homológ kromoszómapárok, → számtartó osztódás
dülmirigy
egészségügyi betét
Az egészségügyi betét a nagy mennyiségű menstruációs vérzést felfogó, vastagabb intim betétek neve. A betét alján ragasztós felület található, ami a betétet a fehérneműhöz rögzíti. → menstruáció, → tisztasági betét
egykromatidás kromoszóma
A kromoszóma egy DNS molekula (egy kromatidszál) által alkotott formája, melynek előfordulása a sejtosztódások közti időszakra jellemző. Formája lazán hurkolódó cérnaszálhoz hasonló, hogy a rajta lévő gének hozzáférhetők, működtethetők legyenek. → kromatidszál, → kromoszóma, → gén
elsődleges nemi jellegek
Az ivarszervek, bővebben az ivarmirigyek és járulékos ivarszervek (az ivarvezetékek és a külső nemi szervek) típusa határozza meg. A fiúknak heréi, ondóvezetékei, az azokhoz kapcsolódó ondóhólyagjai, prosztatája, valamint hímvesszője és a heréket tartalmazó herezacskói vannak. A lányoknak petefészkei, petevezetői, méhe, hüvelye, valamint csiklója és szeméremajkai vannak. Az egészséges újszülött belső és külső nemi szervei, ez alapján pedig a gonadális és genitális neme jól azonosítható. → ivarmirigy, → járulékos ivarszervek, → gonadális nem, → genitális nem, → nemi hormonok, → belső nemi szervek, → külső nemi szervek
fenotípusos nem
A külső megjelenés, azaz a másodlagos nemi jellegek által meghatározott nem, amit a serdülőkor kezdetétől fokozott mennyiségben termelődő nemi hormonok alakítanak ki. A nemi azonosságtudatunk egyik összetevője. → másodlagos nemi jellegek, → nemi hormonok, → nemi azonosság, → serdülőkor
fogamzás
fogamzásgátló szerek, módszerek
A címszóban szereplő elnevezéstől eltérően a terhesség kialakulását (a közösülés következményeként létrejövő megtermékenyülést vagy az embrió beágyazódását) gátolják. A módszer kiválasztásában fontos szempont, hogy az személyre (életkorra és testi fejlettségre) és alkalomra szabott, és a partnerrel egyeztetett legyen (ne okozzon kényelmetlenséget, mindkét fél ismerje az alkalmazás módját, a hatékonyság időtartamát, a következményeket). Vannak mechanikus, kémiai és hormonális módszerek, valamint lehet a hímivarsejt-termelést gyógyszerekkel gátolni, és végső megoldásként a termékenyítő vagy a termékenyülési képesség megszüntetését (meddővé tétel) műtéti beavatkozással elérni. Tiniknek a terhesség megelőzésére a mechanikai eszközök közül a gumióvszer (kondom, koton, „gumi”), lányoknak (ha már rendszeres a menstruációjuk) a hormontartalmú fogamzásgátló („antibébi”) tabletták szedése ajánlott. Fontos tudni, hogy minden módszer csak a helyes használat mellett csökkenti a teherbe esés valószínűségét és egyik sem véd teljes biztonsággal a nemi úton terjedő betegségekkel szemben. Közösülés után, vagy sikertelen védekezés esetén hatékony megoldás az ún. „esemény utáni, sürgősségi” tabletta: ezek a hatásukat a nemi ciklus aktuális szakaszától függően a petesejt érésének, ovulációjának vagy az embrió beágyazódásának gátlása révén fejtik ki. 2 fajtájuk kapható, mindkettő csak gyógyszertárban és receptre (ezeket a közösülést követően 72, illetve 120 órán belül kell bevenni). Azt, hogy ezek szabadon nem vásárolhatók (vénykötelesek), az indokolja, hogy a sürgősségi tablettákban lévő hormonok nagyobb mennyiségük miatt durván avatkoznak be a női szervezet működésébe, ezért alkalmazásuk kerülendő és csak a legvégső esetben indokolt. A fogamzás- vagy terhesség kialakulását gátló módszerek hatékonyságának mérőszáma a Pearl-index. → megtermékenyülés, → antibébi-tabletta, → közösülés, → nemi úton terjedő betegségek, → Pearl-index
gender
Angol nyelvből átvett szó (angol kiejtése: „dzsender”, magyar kiejtése: „gender”); eredeti jelentése: „nyelvtani nem” (eredetileg tehát szóhasználatra ad útmutatást), de ma már szinte kizárólag „társadalmi nem” értelemben használják, és alatta a társadalmi hagyományok által meghatározott nemi szerepeket értik. A gender elméletre támaszkodó mozgalmak a társadalmi nemi szerepek határinak lebontását, a kategóriák megszüntetését tűzik ki célul. → nemi azonosság
genetikai nem
genitális nem
A külső nemi szervek által meghatározható nem. Megjelenésének alapja, hogy a here és a petefészek már fejlődése közben is termel nemi hormonokat, amik hatására a külső nemi szervek is kialakulnak: születésre a fiúknak hímvesszője és herezacskói, a lányoknak csiklója, hüvelybemenete és szeméremajkai fejlődnek. A nemi azonosságtudatunk egyik összetevője. A külső nemi szervek az elsődleges nemi jellegeket adó szervek közé tartoznak, összefoglaló tudományos nevük „genitália”. → ivarmirigy, → nemi hormonok, → elsődleges nemi jellegek, → gonadális nem, → nemi azonosság, → külső nemi szervek
gén
A DNS azon szakasza, ami egy jól meghatározható funkcióval rendelkező fehérjét vagy nukleinsavat kódol. Fehérje lehet egy másik molekulát átalakító enzim, de ma már tudjuk, hogy ilyen aktivitással bizonyos nukleinsavak (RNS-ek) is rendelkezhetnek. A géneknek van olyan szakasza, ami a gén átírását szabályozza, és van olyan szakasza, ami a funkciót végző fehérje vagy nukleinsav szerkezetét határozza meg. Minden génnek több változata van, ezek az allélek. → allél
gonadális nem
Az ivarmirigy típusa által meghatározható nem: heréje a férfiaknak, petefészke a nőknek van. A magzati fejlődés során a jelen lévő ivari kromoszómák típusa (a kromoszomális nem) határozza meg. A nemi azonosságtudatunk egyik összetevője. Az elnevezés alapja, hogy az ivarmirigy tudományos neve „gonád”. → ivarmirigy, → kromoszomális nem, → nemi azonosság, → ivari kromoszóma, → magzat
haploid, haploiditás
Az az állapot, amelyben a sejt homológ kromoszómapárjainak – minden kromoszómára nézve – vagy csak az anyai, vagy csak az apai eredetű tagjai vannak jelen. Számfelező osztódással jön létre, az állatvilágban az ivarsejtek képződnek így. Az, hogy az ivarsejtek melyik (hányas számú) kromoszóma melyik szülői változatát öröklik, véletlenszerűen dől el. Ennek jelentősége abban van, hogy az anyai és az apai kromoszómák ugyanazon géneknek más-más változatait (alléljait) hordozhatják, így keletkező ivarsejtek más-más allélokat örökíthetnek tovább. → homológ kromoszómapár, → számfelező osztódás, → gén, → allél
havi vérzés
hCG
Betűszó, a teljes név: humán koriális gonadotropin (rövidebben: humán koriogonadotropin). Az elnevezés jelentése, értelmezése: az emberi embrió legkülső magzatburka, majd később az ebből kialakuló méhlepény által termelt azon hormon, ami a petefészek működésére hat. Mivel a hormont a női szervezet nem termeli, a szintézist azonban a szedercsíra állapotú embrió már a beágyazódás előtt elkezdi, a hormon női szervezetben való megjelenése egyértelműen a megtermékenyítést igazolja. A hormon központi szerepet játszik a beágyazódásban (mondhatni a beágyazódás „karmestere”) és a méhlepény megfelelő szerkezetének fenntartásában. → terhességi tesztek
here
A herezacskóban lévő, Y-kromoszóma által kialakított ivarmirigy, melyben herecsatornácskákat kialakító dajkasejtek fejlődnek. A herecsatornácskák között hormontermelő sejtek is megjelennek, amik már magzati kortól kezdődően tesztoszteront termelnek. A tesztoszteron az egészséges hímivarsejtek fejlődéséhez és a másodlagos nemi jellegek (fenotípusos nem) kialakításához szükséges. A herecsatornácskákban a serdülőkor kezdetétől élethosszig hímivarsejtek fejlődnek, melyek a mellékherébe kerülnek. A dajkasejtek az ivarsejteket elzárják (védik) az immunrendszertől (ún. vér-here gátat hoznak létre). A herék a fejlődésük kezdetén a hasüregben vannak, de születésre a herezacskóba vándorolnak – az itteni, kissé alacsonyabb hőmérséklet nélkülözhetetlen az ivarsejtek egészséges fejlődéséhez. A here dajka- és hormontermelő sejtjeinek a működését hipofízishormonok szabályozzák. A heréből az ivarsejtek a mellékherébe kerülnek. → herezacskó, → Y-kromoszóma, → ivarmirigy, → nemi hormonok, → másodlagos nemi jellegek, → fenotípusos nem, → magzati kor, → serdülőkor, → mellékhere, → belső nemi szervek
herezacskó
A hasüregből még magzati korban leszálló heréket és a hozzájuk kapcsolódó mellékheréket befogadó páros testrész, ami a hasfal kitűrődésével alakul ki. Az egymás mellett fejlődő herezacskók szomszédos oldalukkal összenőnek. A herezacskók falában testfal izomzat is van, ami lehetővé teszi a herék környezetének hőmérséklet-szabályozását. A benne lévő szervek kissé mozgathatók. A herezacskók bőre érzékeny, így nemi ingerlésre alkalmas. Serdülőkortól szőrzet borítja. A külső nemi szervekhez tartozik. → here, → mellékhere, → magzati kor, → külső nemi szervek, → serdülőkor
hímvessző
A férfi párzószerv, ami merevedéskor, így közösüléskor a nő hüvelyébe behatolni képes. A medencecsonthoz rögzül, látható részei a test és a makk. Bőre csupasz, ingerelhető, a test és a makk határán a makkra visszahajló redőt képez: ez a fityma, más néven előbőr. Átlagos hossza nyugalomban 9 cm, merev állapotban 13 cm. A külső nemi szervekhez tartozik. Tudományos neve pénisz. → merevedés, → közösülés, → hüvely, → külső nemi szervek
hormonális fogamzásgátló szerek
A nem kívánt terhességek megelőzésének egyik legbiztonságosabb módszere (Pearl-index: 2–5%) a női hormonokat tartalmazó (ösztrogént, progeszteront) fogamzásgátló tablettákkal történő védekezés. Szakorvos méri fel a lányok nemi fejlettségi állapotát, mielőtt hormontartalmú készítményt javasolna, és csak receptre vásárolhatók meg ezek a készítmények. A nemi úton terjedő betegségekkel szemben nem védenek! → Pearl-inex, → serdülőkor, → nemi hormonok, → terhesség, → fogamzásgátló szerek, módszerek, → nemi úton terjedő betegségek
hormontartalmú fogamzásgátló tabletták
→ hormonális fogamzásgátló szerek
homológ kromoszómapárok
Az egymásnak megfelelő, azonos géneket hordozó anyai és az apai kromoszómák. Az a sejt, amelyikben a párok mindkét tagja megvan, diploid. A homológ kromoszómapárok csak a számfelező osztódásban (első szakasz) válnak szét, ami 2, majd 4 haploid ivarsejtet eredményez. → gén, → kromoszóma, → számfelező osztódás, → haploid, → diploid
húgycső
A húgyhólyagból induló páratlan cső, ami mindkét nemben vizeletet, és csak férfiakban ondót vezet a külvilágba. Férfiban a hímvesszőben haladó végső szakaszát szivacsos test veszi körül, ezért merevedéskor nem záródik el. Nemi izgalom hatására a húgyhólyag felőli vége elzáródik, így az ondó mellé vizelet nem kerül. A hímvessző csúcsán nyílik a külvilágba. Nőben rövidebb (a hímvesszőben haladó szakasz hiányzik) és a hüvelybemenet előtt, közvetlen a szeméremajkak találkozása mögött nyílik a külvilágba. A húgycső külvilághoz közeli végén két záróizom van, közülük az alsó (külvilághoz közelebbi) akaratlagosan működtethető. → ondó, → hímvessző, → hüvely, → szivacsos test, → magömlés, → merevedés, → húgyhólyag
húgyhólyag
A hasfal belső oldalához fekvő, vizeletet raktározó szerv. A vizelet a vesékből két húgyvezetőn át érkezik ide. A húgyhólyagból indul a húgycső, ami férfiban a hímvessző csúcsán, a makkon, nőben a kis szeméremajkak között, a csikló és a hüvelybemenet között nyílik a külvilágba. → húgycső
hüvely
A női párzószerv, a méhszájtól indul és a szeméremajkak között a hüvelybemenettel nyílik a külvilágba. Izmos, rugalmas falában savas kémhatású váladékot termelő mirigyek vannak, amik fertőzésektől védenek. A tüszőrepedés időszakában a váladékuk kémhatása lúgosabb lesz, ami növeli a spermiumok életben maradási esélyét, így a megtermékenyítés valószínűségét. Bemenetében egy vékony hártya, a szűzhártya rögzül, ami hordozhat egy, vagy akár több nyílást is. Rendellenesnek akkor tekinthető, ha nagyon vastag és/vagy csak nagyon kis felszínén lyukas. A szűzhártya átszakadását kis vérzés kíséri. A falában a hüvelybemenet közelében olyan mirigyek vannak, amelyek nemi izgalom hatására a hüvely belső felszínét síkossá teszik, ezzel megkönnyítik közösüléskor a hímvessző behatolását. Megfelelő síkosság nélkül a közösülés fájdalmat okoz, ekkor síkosító szerek használata ajánlott. A hüvelyen keresztül a méhnyálkahártya és a hüvely mirigyeinek váladéka ürül, ez a hüvelyi folyás jelensége. A hüvelyben mikrobák (mikrobióta) közössége él (mikrobiom). A mikrobiom összetételét befolyásolja a szervezet egészségi állapota, az életkor, a hormonrendszer, a szexuális és tisztálkodási szokások is. Bizonyított, hogy a hüvelyből mikróbák juthatnak a méhbe, amik terhességben a méhlepénybe és a magzatba is betelepedhetnek, és ott jótékony vagy káros hatásokat fejthetnek ki. → külső nemi szervek, → tüsző, → szűzhártya, → közösülés, → síkosító szerek, → méh, → hüvelyi folyás
hüvelyi folyás
A hüvely és a méh mirigyei által termelt váladék hüvelyen keresztül történő ürülése. Természetes jelenség, a váladék mennyisége, állaga, szaga, színe változik a menstruációs ciklus során. A váladék mennyisége a ciklus 6.-14. napja között csökken, a tüszőéréshez közeledve (14. nap) egyre sűrűbbé, fehéresebbé vagy sárgábbá válik. Az ovuláció előtti napokban a váladék nyálkásabb, az ovulációt követően tapadósabbá válik. Mennyisége a 25.-28. napon a legkisebb, ekkor hüvelyi folyás szinte alig tapasztalható. Ha a váladék tulajdonságai jelentősen megváltoznak, nőgyógyászhoz kell fordulni, mert ez betegség tünete is lehet. → méh, → hüvely, → tüsző
interszexuális állapot
Kevert neműség: akkor áll fönn, ha a nemi azonosság (identitás) összetevői közül legalább egy nem egyezik a többivel. → nemi azonosság
ivari kromoszóma
Azok a kromoszómák, amik a nemet meghatározó géneket hordozzák. Kétkromatidás változatuk alakja miatt a nevük X- és Y-kromoszóma. A diploiditás miatt XX vagy XY homológ párban fordulnak elő, a kariogram 23. párját alkotják. Az ún. kromoszomális nemet határozzák meg. Feladatuk, hogy beindítsák az ivarszervek fejlődését, gátolják a másik nem kialakulása felé vezető fejlődési útvonal megjelenését és megteremtsék mindehhez a szükséges hormonális környezetet. → gén, → kétkromatidás kromoszóma, → diploiditás, → kromoszomális nem, → kariogram
ivarmirigy
Ivarsejteket és nemi hormonokat termelő szerv, emberben here vagy petefészek. Mindkét nemben két fő sejttípusa van, ezek a dajkasejt és a hormontermelő sejt. Az ivarmirigyek már a magzati korban kialakulnak, a hormontermelő sejtek pedig már ekkor el is kezdenek működni. Az általuk termelt nemi hormonok szerepe a magzati korban a járulékos ivarszervek kialakítása, az egész élet során ezek fenntartása, a serdülőkor kezdetétől pedig a dajkasejtek működésének támogatása. A dajkasejtek az ivarsejtek fejlődését segítik, a herében a herecsatornácskákat, a petefészekben a tüszők üregét bélelik (utóbbiak a tüszőhámsejtek). → dajkasejt, → járulékos ivarszervek, → nemi hormonok, → magzati kor, → here, → petefészek, → serdülőkor, → tüsző
ivarmirigy telep
Az ivarmirigyek embrionális fejlődés során kialakuló kezdeménye, ezért ivarmirigy kezdeménynek is hívják. Fiúkban és lányokban kezdetben egyforma, de amikor az ivari kromoszómákon elkezdenek működni az ivarmeghatározó gének, eltérő sejttípusok jelennek meg bennük. → ivari kromoszóma, → gén, → ivarmirigy
ivarsejtek
Az ivarmirigyek által termelt haploid sejtek, melyek feladata egy másik típusú ivarsejttel egyesülve új egyed létrehozása. A herében hímivarsejtek (spermiumok), a petefészekben petesejtek termelődnek. A hímivarsejtek az ondóban nemi közösüléskor jutnak a nő hüvelyébe, innen a méh-petevezető útvonalon jutnak a petevezető kezdeti szakaszába, ahol a petefészekből kilökődött petesejttel egyesülhetnek. Az ivarsejtek termelése a serdülőkor kezdetén indul, férfiakban élethosszig tart, nőkben a változó korban leáll. Mindkét nemre jellemző, hogy a keletkezett ivarsejtek minősége a fiatal felnőttkorban a legjobb. Az ivarsejtek minőségét az életvitel befolyásolja. → haploid, → here, → ondó, → petefészek, → közösülés, → hüvely, → serdülőkor, → változó kor
járulékos ivarszervek
A járulékos ivarszervek közé az ivarvezetékek és a külső nemi szervek tartoznak. A vezetékek az ivarsejteket és – megtermékenyülés esetén – az embriót vezetik a külvilág felé. Nőkben a hímivarsejteket és a fejlődő embriót is befogadják. Mindkét nemben lehetővé teszik a közösülést. A névben szereplő „járulékos” jelző az ivarmirigyre vonatkozik: az ivarszervrendszer elsődleges feladata az ivarsejtek termelése, és ezt az ivarmirigyek végzik; az ivarsejtek elvezetése ehhez csak hozzájáruló, azt kiegészítő funkció. → külső nemi szervek, → megtermékenyülés, → közösülés
jogi nem, jogi értelemben vett nem
Az újszülött külső nemi szervei (genitális neme) alapján, születéskor határozzák meg és az anyakönyvbe jegyzik be. Jelentősége az élet egészére kiterjed, mert a társadalom által meghatározott jogokat ad. A nemi azonosságtudatunk egyik összetevője. → nemi azonosság, → genitális nem
kariogram
Egy faj vagy egyed kromoszómaszerelvényét bemutató ábra, melyben az egymás mellé helyezett anyai és az apai homológ párok a kromoszómaszámnak megfelelő emelkedő sorrendben követik egymást. A kariogramot osztódó sejtek kromoszómáinak fényképei alapján állítja össze a citológus. A kromoszómák azonosításának alapja, hogy az osztódó sejtekben kétkromatidás kromoszómák jönnek létre, melyekben a testvérkromatidák fénymikroszkópban is jól látható vastagságúak. A kromoszómákat speciális festési eljárásokkal megfestik, és mivel a kapott mintázat (csíkozat) kromoszómára jellemző, nem csak a kromoszómák típusa (hanyadik a sorban), hanem mindegyik homológ párja is azonosítható. Az ember kariogramjában 22 pár testi, és 1 pár ivari kromoszóma van (ez utóbbi a sorozat 23. párja). → kromoszómaszerelvény, → homológ kromoszómapárok, → kétkromatidás kromoszóma, → testvérkromatidák, → testi kromoszóma, → ivari kromoszóma
kétkromatidás kromoszóma
A kromoszóma két, egyforma DNS molekula (két testvérkromatida) által alkotott formája, mely a sejtosztódást megelőző DNS szintézis eredménye. Szerkezete maximálisan tömörré válik, mert kialakulása során a kromatidszálak egyre több és egyre szorosabban egymáshoz fekvő hurkokat képeznek. Mivel hosszuk változatlan marad, egyre vastagabbá válnak, végül már fénymikroszkópban is láthatók lesznek. Ezt a szerkezeti átalakulást a DNS-hez kapcsolódó fehérjék segítik. A kromoszóma szerkezete ebben a formában a legtömörebb, ezért a DNS molekulák (kromatidszálak) ebben a formában a törés veszélye nélkül mozgathatók: a kétkromatidás kromoszóma másik neve → transzportkromoszóma.
közösülés
Ezen a szón általában a hüvelyi (vaginális) közösülést értik, amikor a férfi merev hímvesszőjét a nő hüvelyébe vezeti. A ritmikusan mozgatott hímvessző csúcsa a hüvely falához súrlódik és ez magömlést és orgazmust eredményez. Fogamzásgátló módszer alkalmazása nélkül a megtermékenyítés (teherbe esés) valószínűsége 85%. Más néven nemi aktus vagy nemi egyesülés. Szeretettel és szerelemmel együtt járó módja a szeretkezés. Létezik még az orális és az anális közösülés fogalma is. → hímvessző, → hüvely, → magömlés, → orgazmus, → petting, → orális szex, → anális közösülés, → megszakított közösülés
kromatidszál
Egy DNS molekula, mely szakaszonként fehérjék köré tekeredik, így megjelenése olyan lesz, mint egy gyöngysor. A sejtosztódások között egy kromatidszál felel meg egy kromoszómának: ez az egykromatidás kromoszóma. Sejtosztódás előtt minden DNS molekuláról, azaz kromatidszálról egy tökéletes másolat készül, és a két kromatidszál kezdetben még összekapcsolódik. Az összekapcsolt kromatidszálak a testvérkromatidák, együttesük pedig a → kétkromatidás kromoszóma.
kromoszóma
A kromoszómák a sejtmagban találhatók, lehetnek egy- vagy kétkromatidás ún. transzportkromoszómák. A kromoszóma eredetileg az örökítőanyag, azaz a DNS molekula azon megjelenési formájának neve, amit fénymikroszkópban láthatunk, hiszen szó szerinti jelentése: színes testecske (a kromo- előtag arra utal, hogy festékekkel színesre festhető, a szóma utótag jelentése pedig testecske). → kromatidszál, → egykromatidás kromoszóma, → kétkromatidás kromoszóma, → transzportkromoszóma
kromoszómaszerelvény
A fajra jellemző alakú kromoszómák egy sorozata, máshogy fogalmazva egy ivarsejt kromoszómáinak, avagy egy testi sejt anyai vagy apai eredetű kromoszómáinak összessége. Emberben 23 pár kromoszómát tartalmaz. Ezeket kariogramon lehet ábrázolni. → testi sejtek, → kariogram
kromoszomális nem
Az ivari kromoszómák által meghatározott nem. A nemet meghatározó X- és Y-kromoszómán lévő gének a magzatban kezdenek el működni. Hatásukra a fejlődő ivarmirigyben vagy a herére, vagy a petefészekre jellemző sejtek jelennek meg. Ez utóbbiak között vannak hormontermelő sejtek is, ezért már magzati korban megkezdődik a herében a tesztoszteron, a petefészekben pedig az ösztrogén termelés: ezek a nemi hormonok alakítják ki az elsődleges nemi jellegeket. A nemi azonosságtudatunk egyik összetevője. A kromoszomális nem szinonimái: genetikai nem, biológiai nem. → gén, → magzat, → ivari kromoszóma, → ivarmirigy, → elsődleges nemi jellegek, → genitális nem, → nemi hormonok, → nemi azonosság
külső nemi szervek
Azok a nemi szervek, amik kívülről, ránézésre látszanak, mert a testfal alakítja ki őket. Ide tartoznak a herezacskók és a hímvessző, valamint a szeméremdomb képletei, a szeméremajkak, a csikló és a hüvelybemenet. Összefoglaló tudományos nevük „genitália”, ami a „genitalis” (nemzés) latin szóból származik – ez alapján szinonim nevük a „nemző szervek”. A belső nemi szervekkel együtt az elsődleges nemi jellegeket adó szervek közé tartoznak. → belső nemi szervek, → elsődleges nemi jellegek
másodlagos nemi jellegek
A fiúk és lányok között a serdülőkor kezdetétől a külső megjelenésben kialakuló morfológiai különbségek, amelyek összessége a fenotípusos nemet határozza meg. A nemi érés első látható jele a leányoknál a mellek, a fiúknál pedig a herék megnagyobbodása. Ezt követi a szeméremszőrzet megjelenése. Leányoknál a nemi érés általában 2 évvel korábban kezdődik, mint a fiúknál. Az első menstruáció átlagosan 12,5 éves kor körül, míg az első magömlés 13,5-14 éves kor között következik be. A nemi érettség eléréséhez szükséges idő hosszában viszont nincs nemi különbség, ez mindkét nemben 3-4 év. A nemi érettségi állapot a nemi jellegek fokozatai (ezek sorrendje mindenkiben azonos) kialakulásának életkorai alapján jellemezhető, azonban ez utóbbiban lehetnek egyéni eltérések. A táblázatot lásd itt. A megadott átlagos életkoroktól legalább 2 évnyi eltérés már korai vagy késői nemi érésre utal, amivel gyermekorvoshoz kell fordulni. → serdülőkor, → fenotípusos nem, → here, → menstruáció, → magömlés
magömlés
Az ondó kilövellése a merev hímvesszőből, amit a hímvessző makkjának ritmikus ingerlése (közösüléskor a makk és a hüvely felszínének egymáshoz való súrlódása) vált ki. A magömlést kéjérzet kialakulása, orgazmus kíséri. Reflexes folyamat, de a reflex akaratlagosan késleltethető. Egy magömlés alkalmával kb. 3 cm3 ondófolyadék ürül, amely köbcentiméterenként 40-300 millió spermiumot tartalmaz. Tudományos neve ejakuláció. → közösülés, → ondó, → hímvessző, → hüvely, → orgazmus
magzat
A méhben fejlődő utód neve a terhesség 9. hetétől a megszületésig. Testrészei már jól azonosíthatók, már minden szerve megvan és működni is kezd. Neme a herezacskók ultrahang vizsgálattal történő azonosításával vagy ennek hiányával, csak a 22.-36. hét után határozható meg biztonsággal (az időintervallum megadásának oka, hogy a magzat testhelyzete gyakran akadályozza a külső nemi szervek láthatóságát). A magzatot a méhlepénnyel (anyai szervezettel) a köldökzsinór köti össze. Fejlődését a terhesgondozási szolgálat keretei között figyelik. A 9. hét előtt neve embrió, a születés után újszülött. → méh, → terhesség, → szülés, → külső nemi szervek, → herezacskó, → méhlepény
magzati kor
→ magzat
mechanikus fogamzásgátló módszerek
→ fogamzásgátló szerek, módszerek
megszakított közösülés
Közösüléskor a férfi kihúzza péniszét a nő hüvelyéből a magömlés bekövetkezte előtt. Megbízhatatlan fogamzásgátló módszer (Pearl-index: 14–42%), előfordulhat, hogy mégsem sikerül a magömlés előtt megszakítani a közösülést, illetve a magömlés előtt a hüvelybe jutó ún. előváladék tartalmazhat az előző ejakulációból a húgycsőben visszamaradt spermiumokat olyan mennyiségben, ami terhességet okozhat. → pénisz, → hüvely, → közösülés, → fogamzásgátló szerek, módszerek, → Pearl-index, → terhesség
megtermékenyülés, megtermékenyítés
Az érett petesejt és a hímivarsejt egyesülése; más néven fogamzás. Eredménye: (1) a diploiditás helyreállítása, (2) az utód nemének meghatározása, (3) az embrionális fejlődés beindítása. Helyszíne a petevezető (méhkürt) kezdeti szakasza. A fejlődő embriót a petevezető a méhbe juttatja, ahol az beágyazódik. Szinonim neve fogamzás. Legnagyobb valószínűséggel a női nemi ciklus 14. és 15. napján történik, mert megtermékenyülésre alkalmas petesejt átlagban a 14. napon kerül ki a petefészekből, és ez 1 napig életképes. Fogamzásgátló módszer nélkül a megtermékenyülés esélye 85%. → diploiditás, → kromoszomális nem, → méh, → női nemi ciklus, → fogamzásgátló szerek, módszerek, → Pearl-index
meiózis
mellékhere
A herezacskóban a here mellett lévő, belső nemi szerv. A herecsatornácskákból ide kerülnek a kifejlődött hímivarsejtek, itt „érlelődnek” (mozgásképesek lesznek) és a magömlésig tárolódnak. → here, → belső nemi szervek, → herezacskó, → külső nemi szervek, → magömlés
menstruáció, menstruációs vérzés
A 28 napos menstruációs ciklus elején bekövetkező vérzés, mely során a méhből alvadt vér és a méhnyálkahártya levált szövetdarabjai a hüvelyen át távoznak. Ezt méhösszehúzódások segítik. Hossza átlagosan 4 nap; a vérzés az első napokban a legerősebb. A menstruáció tudományos neve menzesz, ami a „hónap” jelentésű latin szóból (menses) ered. Gyakorlati okból vesszük első napját a női nemi ciklus kezdetének. → méh, → hüvely, → női nemi ciklus
merevedés (erekció)
A merevedés nemi izgalom hatására bekövetkező reflexes folyamat, melyre férfiban a hímvessző, nőben a szeméremajkak és a csikló képes. Férfiban a hímvessző kiegyenesedik és merevvé válik, miközben vastagsága és is hossza megnő. A hímvessző nyugalmi állapotban átlagban 9 cm, merevedéskor 13 cm. Háttere: a hímvessző testében végig húzódó barlangos és szivacsos testek vérrel telődnek. A merev hímvessző képes a nő hüvelyébe hatolni. A nemi izgalom csökkenésével a hímvessző petyhüdté válik, visszanyeri eredeti alakját. A merevedést kiválthatja érintés, erotikus látvány, hallott vagy olvasott szöveg, de akár a képzelet is – tehát érzelmi háttér nélkül is lejátszódik. Az alvás alatti (éjszakai) merevedés a serdülőkor kezdetétől természetes jelenség, amit gyakran erotikus álom is kísér. Előfordulhat reggel, ébredéskor is. Nőben barlangos testek a nagy szeméremajkak alatt, szivacsos testek a kis szeméremajkak alatt fejlődnek és mindkétféle (páros) test a csiklóban végződik: az ezekben lejátszódó folyamatok a hímvesszőben lezajlókhoz hasonlóak, bár méretváltozással nem járnak. → hímvessző, → hüvely, → szeméremajkak, → szivacsos test, → barlangos test, → serdülőkor
méh
A kismedencében elhelyezkedő páratlan szerv, felső részébe vezetnek a páros petevezetők (méhkürtök), alsó része a méhnyak és a méhszáj, ami a hüvelybe vezet. Képes az embrió befogadására falában fejlődik a magzat. A méhnyak üregét nyákdugó tölti ki, ami a külvilágba nyíló hüvely felől érkező fertőzések ellen véd. A méh belső felszínét méhnyálkahártya borítja, aminek felépítése a serdülőkor kezdetétől – a petefészekben termelődő nemi hormonok hatására – átlagosan 28 naponként ismétlődő (ciklikus) változást mutat. A ciklus mindegyikében kialakul a méhnyálkahártya azon állapota, amely képes embriót befogadni. Ha történt megtermékenyítés és beágyazódás, a méhnyálkahártya részt vesz a méhlepény kialakításában. A méh fala izmos, és ez az izomzat terhesség idején nagymértékben megvastagszik: szerepe a szülésben, a magzat hüvelyen keresztül történő kitolásában van. A szülés végén a méhlepény és a terhességben módosult méhnyálkahártya is leválik a méhfalról (ezt vérzés kíséri). A méh, mint a női ivarvezetékek egy szakasza, a belső nemi szervek tagja. → petevezető, → női nemi ciklus, → serdülőkor, → magzat, → méhlepény, → hüvely, → szülés, → belső nemi szervek
méhlepény
Emberben korong alakú szerv, ami köldökzsinórral kapcsolódik a magzathoz. A beágyazódott embrió és a méhnyálkahártya (anyai szervezet) közösen alakítja ki. Feladatai: (1) bolyhaival rögzíti az embriót (később a magzatot) a méhfalban, (2) anyagcserét biztosít a magzati és az anyai vér között (a magzat tápanyagokat és oxigént kap, az anyai szervezet széndioxidot és anyagcsere végtermékeket vesz fel), (3) a terhesség fenntartásához szükséges hormonokat termel, (4) védi az embriót majd magzatot a kilökődéstől (bizonyos anyagaival az anyai immunrendszert elfogadásra készteti), (5) fertőzésektől védi a magzatot (az anyai immunrendszer által termelt immunglobulinok egy részét engedi a magzatba átjutni). A hüvelyből a méhbe kerülő anyai mikróbák egy részét átengedi a magzatvízbe és a magzatba, utóbbival hozzájárul a magzati immunrendszer „tanításához”. A kifejlett méhlepény kb. 20 cm átmérőjű és kb. 0,5 kg súlyú. Elöregedése (funkcióinak gyengülése) szerepet játszik a szülés beindításában. A szülés második szakaszában, a magzat után „születik meg” (vérzés kíséretében leválik a méhfalról). Tudományos neve: placenta. → terhesség, → magzat, → szülés
méhszájsapka
Műanyag, kupola alakú fogamzásgátló eszköz, amit a méhszájra kell felhelyezni (Pearl-index: 10–20%). Meggátolja a hüvelybe bejutott spermiumok méhbe, és ezzel pedig a petevezetőbe jutását. Felhelyezése nagy gyakorlatot kíván. Nemi úton terjedő betegségek ellen nem véd! → Pearl-index, → hüvely, → méh, → terhesség, → fogamzásgátló szerek, módszerek, → nemi úton terjedő betegségek
mitózis
nemi azonosság, nem meghatározás
A nemi azonosságot, más néven nemi identitást több, időrendben egymás után megjelenő belső tényező, valamint az ember társadalomba ágyazottsága, mint külső tényező határozza meg. Összetevői és az ezeket meghatározó tényezők: (1) kromoszomális (genetikai, biológiai) nem – az ivari kromoszómák határozzák meg, az embrió létrejötte (fogantatása) pillanatában; emberben a nem meghatározása monogénes: az Y-kromoszómán lévő here-fejlődést beindító gén jelenlétében fiú, hiányában leány magzat fejlődik; (2) gonadális nem – a magzatban kifejlődő ivarmirigy típusa határozza meg, alapja a kromoszomális nem; (3) genitális nem – a magzati korban kialakuló külső nemi szervek határozzák meg, alapja a gonadális nem (az ivarmirigyek által kialakított nemi hormon szintek); (4) fenotípusos nem – a külső megjelenés (másodlagos nemi jellegek) alapján meghatározott nem, alapja az ivarmirigyek nemi hormon termelése (gonadális nem); (5) pszichoszexuális nem – az a nem típus, amivel azonosítjuk magunkat, egyrészt belső (hormonszintek), másrészt külső (társadalmi hatások) tényezők hatására; (6) jogi (értelembe vett) nem – az anyakönyvbe beírt nem, amit a genitális nem alapján határoznak meg; társadalmi jogokat ad. → gén, → kromoszomális nem, → gonadális nem, → genitális nem, → fenotípusos nem, → pszichoszexuális nem, → jogi nem, → magzat, → másodlagos nemi jellegek, → nemi hormonok, → külső nemi szervek
nemi betegségek
Azok a betegségek, amik a nemi szerveket betegítik meg. Egy részük nemi érintkezés útján terjedő betegség. A kezeletlen nemi betegségeknek súlyos, visszafordíthatatlan szövődményei lehetnek, ráadásul egy nemi aktus útján nagy az esélye, hogy a partnerednek is továbbadod a kórt, ezért, ha felmerül a gyanúja annak, hogy egy fertőzött emberrel voltál együtt, azonnal fordulj orvoshoz! → nemi úton terjedő betegségek
nemi hormonok
Azok a hormonok, amiket az ivarmirigyek termelnek. Ilyenek a (1) tesztoszteron (a here és a petefészek is termeli), (2) az ösztrogének (csak a petefészekben termelődik tesztoszteronból) és a (3) progeszteron (a sárgatest termeli a petefészekben). A nemihormon-termelés már magzati korban elkezdődik, és születésre kialakítja az elsődleges nemi jellegeket. Az ivarmirigy hormontermelése a serdülőkor kezdetén fokozódik, ezzel beindítja az ivarsejtek érését, kialakítja és fenntartja a másodlagos nemi jellegeket. A nemi hormonok mennyisége az életkor előrehaladtával férfiakban és nőkben is csökken, ami hátrányosan befolyásolja az ivarsejtek mennyiségét és minőségét. A petefészek a változó korban befejezi működését, és ekkor az ösztrogének és a progeszteron szintjének csökkenése nagy változásokat idéz elő a hormonrendszer működésében (beköszönt az ún. változó kor). Férfiakban a herék az élet végéig termelnek tesztoszteront. → ivarmirigy, → tesztoszteron, → ösztrogének, → progeszteron, → ivarsejtek, → elsődleges nemi jellegek, → serdülőkor, → másodlagos nemi jellegek, → magzati kor, → változó kor
nemi szervek
Más néven ivarszervek, melyek összehangolt működése a szaporodást szolgálja. Részei az ivarmirigyek, ivarvezetékek és párzószervek. Feladatuk szerinti csoportosításban az ivarmirigyek végzik a fő feladatot azzal, hogy termelik az ivarsejteket; ehhez képest a többi szerv járulékos funkciókat tölt be, ezért az ivarvezetékek és párzószervek ún. járulékos ivarszervek. Helyzetük alapján a szervek vagy a külső, vagy a belső nemi szervek csoportjába tartoznak attól függően, hogy ránézésre látszanak-e vagy sem. → ivarmirigy, → járulékos ivarszervek, → belső nemi szervek, → külső nemi szervek
nemi úton terjedő betegségek
Olyan betegségek, amik a partnerek közötti közvetlen nemi szervi kontaktus (hüvelyi, anális vagy orális közösülés) útján terjednek. A nemi szervek megbetegedései mellett gyakran más szerveket is megbetegítenek. A kezeletlen nemi betegségeknek súlyos, visszafordíthatatlan szövődményei lehetnek. Van olyan betegség, aminek viszonylag hosszú lappangási ideje is lehet (akár 1-2 év is lehet), és vannak olyanok is, amik szexuális életet nem élőknél is kialakulhatnak. Így terjedhet például a HPV vírus, a herpeszvírus, a szifilisz és különféle gombás megbetegedések. → közösülés, → nemi betegségek
női nemi ciklus
A petefészek és a méh összehangolt, ciklikus működése, ami mindkét szervben jellegzetes változásokat eredményez. Célja érett petesejtek és a méh embriót befogadni képes állapotának létrehozása. Hossza átlagban 28 nap, első napja a menstruációs vérzés első napja, közepe (14. nap) pedig a megtermékenyíthető petesejt petefészekből való kilökődésének napja. A női nemi ciklus jellemző változásokat hoz létre a petefészekben és a méhben is. Működését olyan hipofízishormonok szabályozzák, melyek a petefészekre hatnak és vérbe kerülésük ciklikus (ez az alapja az ismétlődő változásoknak). A hipofízishormonok hatnak a petefészek tüszőire, és havonta átlagosan egyet – a benne lévő petesejttel – fejlődésnek indítanak. A fejlődő tüsző ösztrogéneket termel, amik a méhben a nyálkahártya megvastagodását okozzák. Ez a 5.-14. nap között történik. Az érett tüszőből a petesejt kilökődik (ez az ovuláció): átlagban a 14. napon történik. A visszamaradt tüsző sárgatestté alakul és progeszteront termel, ami a méh nyálkahártyájában lévő mirigyeket váladéktermelésre készteti. Ez a 15.-26. nap között zajlik. Ha a méhbe embrió érkezik, ez a mirigyváladék táplálja addig, amíg be nem ágyazódik és ki nem alakul a méhlepény. Az embriót csak a megfelelően vastag és váladékot termelő méhnyálkahártya tudja befogadni. A 26. nap után két eset lehetséges. (1) Ha beágyazódás nem történik, a petefészekben lévő sárgatest visszafejlődik és a progeszteron csökkenő mennyiségének hatására a vastag méhnyálkahártya elhal (27.-28. nap) és vérzés kíséretében lelökődik: ez a menstruációs vérzés (menzesz), ami átlagban 4 napig tart, a ciklus kezdetétől (0. napjától) a 4. nap végéig. Ezután, az 5. napon egy újabb tüsző indul fejlődésnek. (2) Ha beágyazódás történik, akkor kialakul a méhlepény, ami hormonjaival a terhességet fenntartja (a hormonok között ott van az a hCG is, amit az embrió már a méhlepény kialakulása előtt is termel). Ez a szülésig, vagy ha a kismama szoptat, akkor a szoptatás végéig megszünteti a női nemi ciklus működését – érett, megtermékenyíthető petesejt (elvileg) nem képződik. A ciklus csak a szülés vagy szoptatás befejezése után áll helyre – ennek ellenére megtermékenyülés a szoptatás ideje alatt is bekövetkezhet. A női nemi ciklus működésének hétköznapokban tapasztalható legfeltűnőbb következménye a menstruációs vérzés, ezért menstruációs ciklusnak is nevezik. → petefészek, → méh, → megtermékenyülés, → ösztrogének, → tüsző, → progeszteron, → méhlepény, → terhesség, → hCG, → szülés, → menstruációs vérzés
ondó
Fehéres-szürke, sűrű testnedv, ami magömléskor a hím ivarvezetékeken (ondóvezeték, húgycső) keresztül a külvilágba (közösüléskor a nő hüvelyébe) jut. Fontos összetevője a hímivarsejtek mellett (1) az ondóhólyagok fruktóz tartalmú, ivarsejteket tápláló, és (2) a prosztata ivarsejteket aktiváló váladéka. Annak ellenére, hogy a vizelethez hasonlóan a húgycsövön keresztül távozik, azzal soha nem keveredik. Egy magömlés alkalmával kb. 3 cm3 ondófolyadék ürül, amely köbcentiméterenként 40-300 millió spermiumot tartalmaz. Összetételének vizsgálatát andrológus végzi. → magömlés, → ondóvezeték, → húgycső, → hüvely, → ondóhólyag, → prosztata, → közösülés
ondóhólyag
Az ondóvezetékekhez kapcsolódó páros szerv, váladéka az ondóvezetékbe jut, így az ondó része lesz. A váladék fruktóz tartalmú, ami a spermiumok energiaellátását adja. Belső nemi szerv. → ondóvezeték, → ondó, → belső nemi szervek
ondóvezeték
Páros vezeték, ami a mellékheréből indul és a húgycsőbe (annak húgyhólyagból való kezdete alatt) vezet. Fala izmos, magömléskor a hímivarsejteket aktív mozgással továbbítja. Végéhez közel kapcsolódik hozzá az ondóhólyag. Belső nemi szerv. → mellékhere, → húgycső, → magömlés, → ondóhólyag, → belső nemi szervek
orális szex
Minden olyan szexuális tevékenység, amikor a nemi szerveket szájjal, nyelvvel ingerlik. Nemi úton terjedő betegségek így is terjedhetnek, ha a szájnyálkahártyán, ajkakon, a száj környékén seb van. Fertőződéskor általában a szájban és az ajkakon alakulnak ki tünetek, de a kórokozó átterjedhet a test többi területére is. → nemi szervek, → nemi úton terjedő betegségek
orgazmus
Az orgazmus vagy szexuális kielégülés egy lelki élmény, amit az erogén zónák, elsősorban a hímvessző makkja, illetve a csikló bőrének ingerlése vált ki. Férfiakban eredménye a magömlés, nőkben pedig az, hogy a hüvely fala a hímvesszőre abroncs-szerűen rászorul. Az orgazmus hátterében hormonok (elsősorban oxitocin és endorfinok) felszabadulása, vérbe kerülése áll. A női orgazmust nehezebb kiváltani, mint a férfiakét: általában hosszabb idő és több erogén zóna (csikló, hüvely belső felszíne, mellbimbók) egyidejű ingerlése kell hozzá. Feltételezések szerint a hüvely belső falának hasi oldalán létezik egy G-pont, azonban ennek létezését az orvostudomány még nem igazolta. → hímvessző, → hüvely, → magömlés
ovuláció
→ tüsző
óvszer
Férfiak által használható fogamzásgátló eszköz, ami az ondó hüvelybe való bejutását akadályozza meg. Szeretkezés előtt a merev hímvesszőre kell felhúzni. Egy óvszert csak egy alkalommal szabad használni. Gyógyszertárakban szerezhető be. Helyes módon történő használata nagyon jó hatékonyságú (Pearl-index: 3–15%) fogamzásgátló módszer. Ráadásul ez az egyetlen védekezési mód, ami védelmet ad a nemi úton terjedő betegségekkel szemben, és a védelem – helyes használat esetén – közel 100%-os! Mivel a nemi szervet megbetegítő fertőzések köre tágabb, mint a nemi úton terjedő betegségeké (ez utóbbiak más úton, pl. szájnyálkahártya és bőrseben keresztül, közös tűhasználattal, gondatlanul végzett tetoválással is terjedhetnek), fontos tudatosítani, hogy az óvszer a nemi betegségek mindegyikétől nem képes megvédeni. → fogamzásgátló szerek, módszerek, → hímvessző, → hüvely, → Pearl-index, → nemi úton terjedő betegségek
ösztrogének
A petefészekben termelődő nemi hormon, amit a tüszőhámsejtek tesztoszteronból állítanak elő. A tüszőkben a petesejtek éréséhez nélkülözhetetlen, a vérbe jutó ösztrogének pedig az elsődleges- és másodlagos nemi jellegek kialakításában és fenntartásában kulcsfontosságúak. Ösztrogéneket a zsírszövet is termel, de a petefészeknél jóval kisebb mennyiségben. Fiúkban (petefészek hiányában) az egész élet folyamán, nőkben pedig a változókor után csak innen származik ösztrogén. Nőkben a változókorban a petefészek működése leáll, ezért vérükben az ösztrogének mennyisége nagymértékben lecsökken, és ez nem csak a hormonrendszer, de más szervek működésére is befolyással lehet (például a csontok szervetlensó tartalmának kioldódása miatt időskori csontritkulást okoz). → nemi hormonok, → tesztoszteron, → petefészek, → tüsző
Pearl-index
Az index megmutatja, hogy a módszert használó nők átlagosan hány százaléka esik teherbe egy év alatt. Értéke 0-100 közötti lehet: minél kisebb a Pearl-index értéke, annál biztonságosabb a védekezési mód. (Fogamzásgátlás hiányában a teherbe esés valószínűsége, azaz ennek az indexnek az értéke 85% körüli). A tiniknek ajánlott módszerek közül a legkisebb indexszel rendelkezik a fiúk részéről a gumióvszer (3–15%), a lányok részéről a hormontartalmú fogamzásgátló tabletták (2–5%). A legnagyobb indexértéket a hüvelyöblítés módszere kapja (25-45%), és a kettő között foglal helyet a megszakított közösülés (14–42%), a naptáras (14–47%) és a hőmérős módszer (12–40%). → megtermékenyülés, → terhesség, → fogamzásgátló szerek, módszerek, → közösülés, → hüvely
petefészek
A medence alján (a kismedencében) helyet foglaló ivarmirigy, amit az X kromoszómán lévő gének alakítanak ki, ha Y-kromoszóma nincs jelen a sejtekben. A magzati petefészek dajkasejtjei a tüszőhámsejtek, amik egy-egy fejlődő petesejtet körülvéve gömbölyded tüszőket formálnak. A tüszők körül hormontermelő sejtek vannak, amik tesztoszteront termelnek. Ezt a nemi hormont a tüszőhámsejtek ösztrogénekké alakítják. Az ösztrogének a petesejtek egészséges fejlődéséhez, a méhnyálkahártya előző menstruációt követő regenerálódásához, valamint a másodlagos nemi jellegek (fenotípusos nem) kialakításához és fenntartásához szükségesek. A petefészek hormontermelése ciklikus: a ciklus átlagos hossza 28 nap, és ezt a hipofízishormonok szabályozzák. A petefészekhormonok mindegyike hat a méhnyálkahártyára, abban 28 naponta ismétlődő változásokat idéz elő. A petefészek működése a változó korban befejeződik: ebben az időszakban a két petefészekben lévő petesejt kezdemények mindegyike kilökődik vagy elpusztul. → gén, → belső nemi szervek, → ivarmirigy, → X-kromoszóma, → Y-kromoszóma, → tüsző, → dajkasejt, → nemi hormonok, → másodlagos nemi jellegek, → fenotípusos nem, → serdülőkor, → női nemi ciklus
petevezető
A petevezető, más néven méhkürt, páros vezeték, ami a petefészek mellett a hasüregből nyílik. Tüszőrepedéskor az érett petesejt ide kerül. Kezdeti szakaszában történik a megtermékenyítés. Belső felszíne a fejlődésnek induló embriót a méhbe sodorja, ahol az beágyazódik. Ha a petefészekből távozó petesejt nem jut a petevezetőbe de megtermékenyül, méhen kívüli terhesség alakul ki. → terhesség, → terhesség megszakítás
petting
Szexuális örömszerzés közösülés nélkül, csak a test erogén zónáinak finom érintésével. Vezethet orgazmushoz. Mivel ondó nem kerül a hüvelybe, teherbe esést nem okoz, de testváladékokkal (ondó, hüvelybemenet körüli mirigyek váladéka, nyál) való érintkezéssel jár, így a nemi úton terjedő betegségektől nem véd.→ közösülés, → orgazmus, → ondó, → hüvely, → nemi úton terjedő betegségek
pénisz
progeszteron
Magyar neve sárgatesthormon. → nemi hormonok
prosztata
A férfi húgycsőbe nyíló páratlan mirigy, a húgycső kezdeti szakaszát veszi körül. Váladéka az ivarsejteket aktiválja. Idősebb korban megnagyobbodik, és ez a húgycső beszűkülését okozhatja, ami vizelési problémákat eredményez. Hozzáfekszik a végbél elülső falához, így kitapintható. Magyar neve: dülmirigy. Belső nemi szerv. → húgycső, → belső nemi szervek
pszichoszexuális nem
Az a nem típus, amivel azonosítjuk magunkat. A hormonrendszer mint belső, a külvilág, mint külső tényező együtt határozza meg. A nemi azonosságtudatunk egyik összetevője. → nemi azonosság
rekombináció, genetikai rekombináció
A szó jelentése: tulajdonságok újra csoportosítása, újbóli összekapcsolása (re- újra, kombináció: csoportosítás, társítás, összekapcsolás). Tulajdonságainkat génváltozatok (allélok) határozzák meg, az allélokat pedig DNS molekulák hordozzák. A számtartó osztódás során az egy DNS molekulán lévő génváltozatok együtt adódnak át az utódsejtekbe, így a tulajdonságok csoportosítása nem változik. A genetikai rekombináció a számfelező osztódás kezdetén történik: az a folyamat, melynek során a párba rendeződött homológ kromoszómák egymásnak megfelelő szakaszai egymásra fekszenek és az érintkező szakaszok kicserélődnek (a folyamat angol neve, az ún. crossing over /ejtsd „krosszing óver”/ a magyar tankönyvekben és a beszédben is elterjedt). Ezzel a homológ kromoszómapár apai eredetű tagjára anyai eredetű allélok kerülnek, az anyai homológra pedig apai eredetűek: a genetikai rekombináció során tehát új DNS-molekulák jönnek létre. Ettől eltérő a („genetikai” jelző nélküli) rekombináció: mivel az ivaros szaporodás során az új egyed ivarsejtek egyesülésével jön létre, a rekombináció az ezek véletlenszerű találkozásából adódó új tulajdonságcsoportok kialakulását jelenti. → gén, → allél, → kromoszóma, → homológ kromoszómapárok, → számtartó osztódás, → számfelező osztódás
serdülőkor
A serdülőkor általában a lányoknál 12-15 éves, a fiúknál 13-16 éves kor között lejátszódó, a gyermekkorból a felnőttkor felé vezető életszakasz. Nagyon intenzív testi változások (nemi érés, testméretek és testarányok, testösszetétel, testalkat együttes változása) jellemzik, amely testi változásokat nagyon komplex pszichés fejlődési folyamatok is kísérik. Jelentős egyedi különbségek lehetnek az egyes fejlődési folyamatok kezdetének, befejeződésének életkorában és a folyamatok intenzitásában a két nem közötti különbségek mellett. Az örökletes tényezők mellett a környezet tényezői is hatással lehetnek a fejlődési folyamatok mintázatára. → másodlagos nemi jellegek
síkosító szerek
Olyan szerek, amik a hüvely belső felszínének síkossá tételét segítik, hogy közösüléskor a hüvelybe hatoló hímvessző ne okozzon fájdalmat. Többféle van forgalomban, használatukat útmutató leírás segíti. Olyat érdemes választani, ami mellett az alkalmazni kívánt fogamzásgátló módszer biztonságot ad. → hüvely, → hímvessző, → közösülés
spirál (fogamzásgátlásban használt)
Egy méhen belüli fogamzásgátló eszköz, ami gátolja a hímivarsejtek mozgékonyságát és megtermékenyítő képességét, ill. a méh nyálkahártyájára gyakorolt hatása által az embrió beágyazódását (Pearl-index: 1–6%). Használata csak a már szült nőknek javasolják. Nemi úton terjedő betegségek ellen nem véd! → méh, → Pearl-index, → terhesség, → fogamzásgátló szerek, módszerek, → nemi úton terjedő betegségek
számfelező osztódás
Állatokban haploid ivarsejtek képződéséhez vezető osztódás. Ennek során a diploid sejt az osztódás előtt mindegyik kromatidszálról készít egy másolatot, így az egykromatidás kromoszómák kétkromatidássá válnak (ezek a testvérkromatidák). Az osztódás első szakasza az azonos géneket hordozó apai és az anyai eredetű kétkromatidás (ún. homológ) kromoszómákat választja szét egymástól és viszi azokat két utódsejtbe. Ez a két új sejt már haploid, mert bennük a homológ kromoszómapároknak vagy csak az anyai, vagy csak az apai változata van. Az osztódás első szakasza a felezés, mivel mindkét utódsejtben most fele annyi kromoszóma van, mint amennyi a szülői sejtben volt. Az osztódás második szakasza mindkét sejtben a kétkromatidás kromoszómák testvérkromatidáit választja szét, a keletkező 4 sejtben tehát már csak egykromatidás kromoszómák lesznek. Ezeknek most a sejtekben vagy az apai, vagy az anyai változata van csak, a 4 utódsejt haploid. Tudományos neve: meiozis, ami görögül csökkenést jelent. → gén, → haploid, → ivarsejtek, → diploiditás, → kromatidszál, → testvérkromatidák, → homológ kromoszómapárok
számtartó osztódás
Ez az osztódási típus a kromoszómák számának és szerkezetének megőrzését biztosítja a sejtek generációi között. A kromoszómákon lévő gének szempontjából megfogalmazva: a szülői sejt saját génkészletével azonos génkészletet biztosít a 2 utód- vagy leánysejtnek. Hogy mindkét utódja ugyanazt az „örökséget” kapja, az osztódás előtt minden kromoszómából (kromatidából) készít egy másolatot, így minden kromatidának lesz egy testvérkromatidája. Az osztódás (szétosztás) során a testvérkromatidák egyikét az egyik, másikát a másik leánysejt kapja: a két sejt öröksége tehát azonos lesz és megegyezik az anyai sejt készletével („vagyonával”). Tudományos neve mitózis; ez a név a mitosz (fonál jelentésű) görög szóból származik és arra utal, hogy az osztódás idejére a kromatidák olyan vastag, fonalakra emlékeztető szálakká válnak, hogy már fénymikroszkópban is láthatóvá lesznek. → gén, → kromoszóma, → kromatidszál, → testvérkromatidák, → homológ kromoszómapárok
szeméremajkak
A külső nemi szervek közé tartozó, a hüvelybemenetet két oldalról körülvevő bőrredők: az egymáshoz közelebb lévők a kisajkak, a távolabbiak a nagyajkak. A kisajkak kisebb ívet leírva a csikló tövéig érve, a csikló és a húgycső nyílása között, a nagyajkak nagyobb ív megtétele után a csiklót megkerülve, az előtt találkoznak. A kisajkak nyugalmi állapotban a szeméremrést zárják. Nemi izgalom hatására az ajkak megduzzadnak. → külső nemi szervek, → barlangos test, → szivacsos test, → merevedés, → csikló
szexuális cselekmény
Szexuális cselekménynek nem csak a közösülés számít. A jog ide sorol minden súlyosan szeméremsértő cselekmény is, ami a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas, vagy arra irányul. A törvény szerint szexuális erőszakot követ el, aki a szexuális kényszerítést erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel (pl. „megverlek”) követi el, vagy aki más védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen (kábult, öntudatlan) állapotát szexuális cselekményre használja fel. A törvény az erőszaktól elkülöníti a kényszerítés fogalmát, amikor a fenyegetés nem az élet vagy a testi épség elvétele, hanem pl. valamilyen közösségből (iskola, munkahely, csapat) való kizárás, kiközösítés, tulajdon elvétele, zaklatás. → közösülés, → szexuális egészség, → szexuális jogok
szexuális egészség
A szexuális egészség a szexualitáshoz kapcsolódóan a testi, lelki, mentális és szociális jóllét állapotát jelenti. Magában foglalja saját magunk és mások szexuális életének tiszteletét, a szexuális élet biztonságát, valamint a szexuális élet diszkriminációtól és erőszaktól való mentességét. A sajátunk megőrzésének és másoké tiszteletben tartásának alapja a szexuális jogok ismerete. → szexuális jogok
szexuális jogok
Ismerete a szexuális egészség megőrzésének és tiszteletben tartásának alapja. Részletesen: mindenkinek joga van (1) kényszertől, diszkriminációtól és erőszaktól mentesen a szexuális egészség lehető legmagasabb szintjéhez, (2) arra, hogy szexuális nevelésben részesüljön, (3) szexualitással kapcsolatos tárgyilagos információkat kapjon, (4) testi sérthetetlenségét tiszteletben tartsák, (5) szabad partnerválasztásra, (6) arra, hogy a szexuális aktivitásáról szabadon döntsön (18 évesnél fiatalabbaknál ez törvényileg szabályozott és családi, kulturális és vallási hagyományok is alakítják), (7) minden résztvevő által elfogadott szexuális kapcsolatokat létesítsen, (8) közösen elfogadott házasságot köthessen, (9) eldönthesse, hogy vállal-e gyermeket, és mikor, (10) kielégítő, biztonságos és élvezetes nemi életre. → szexuális egészség
szivacsos test
Felépítése hasonlít a barlangos testéhez, de azzal ellentétben vékony kötőszöveti tokja van. Mindkét nemben megtalálható: férfiban a hímvesszőben a húgycsövet veszi körül, elülső vége a makk belső állományát adja. Mivel fala vékony, amikor vérrel telítődik, képes annyira tágulni, hogy nem nyomja össze (nem zárja el) a húgycsövet. Nőben a kis szeméremajkak alatt és a csiklóban található, feladata nyugalmi állapotban a kisajkak zárásával a szeméremrés eltakarása. → barlangos test, → hímvessző, → húgycső, → szeméremajkak, → csikló
szomatikus sejtek
szülés
A magzat és a méhlepény világra hozatala, formái a vetélés, a koraszülés és az érett szülés. Vetélés (abortusz): az embrió/magzat a terhesség első 24 hetében születik meg. Koraszülés: a magzat a terhesség betöltött 24. és 37. hete között jön a világra. Érett szülés: a magzat a terhesség betöltött 37. hete után születik meg. A szülés történhet természetes módon, a hüvelyen keresztül vagy műtéti beavatkozással, császármetszéssel. A szülés szakaszai a tágulási, a kitolási és a méhlepényi szakasz. A tágulási szakasz átlagos hossza 12 óra, 10 percnél gyakoribb méhösszehúzódások (fájások) jellemzik, melyek célja a méhszáj kitágítása. A kitolási szakasz hossza általában 50 perc, a méh- és a hasfal izomzatának összehúzódásai ekkor segítik világra jönni a magzatot, amit a köldökzsinór még a méhlepényhez köt. A méhlepényi szakasz többnyire 15 percig tart, ebben a méhlepény is leválik a méhfalról és „megszületik”. Ezt követően a méh összehúzódott állapotban marad, hogy a vérzés csillapodjon. Egészséges, a méhen kívüli életre felkészült, érett újszülöttet csak megfelelően fejlett méh tud kihordani, a terhesség és a szülés az erre még éretlen szervekben komoly sérüléseket okozhat – a tinédzserkori terhesség veszélyezteti a magzat és a kismama egészségét is, ezért kerülendő! → abortusz, → magzat, → méhlepény, → terhesség, → hüvely, → méh
szűzhártya
→ hüvely
tampon
A tampon a hüvelybe felhelyezve felszívja a menstruáció során a méhből távozó vért. A jól felhelyezett tampon észrevétlenül húzódik meg a hüvelyben. → hüvely, → menstruáció
terhesség
Egy vagy több magzat kihordása, más néven várandósság. Lehet méhen belüli és méhen kívüli. A méhen belüli terhességben az embrió a nyálkahártyába ágyazódik be, a méhlepény a méhfalban alakul ki. A méhen kívüli terhességben az embrió kikerül a petevezetőből, ezért megtapadhat a közeli hasüregi szervek bármelyikének külső felszínén; ez esetben a méhlepény rendellenes fejlődése vérzéseket okozhat, ami veszélyezteti az anya életét – ilyen esetben a terhességmegszakítás (abortusz) indokolt. A terhesség átlagos hossza (a legutolsó menstruációs vérzés időpontjától számítva) 40 hét, a végén beindul a szülés. A kismamák állapotának felügyeletére létrehozott ingyenes egészségügyi szolgáltatás a terhesgondozás. A tinédzserkorban vállalt terhességnek vannak biológiai és társadalmi veszélyei. A biológiai veszélyek abból adódnak, hogy a női szervezet serdülőkorban még fejlődik, felkészültsége egy magzat kihordására és természetes úton való világra hozatalára még nem teljes. Ebből számos hátrány származik, pl. a méh fejletlensége miatt kisebb (fejletlen) méhlepény alakul ki, ami miatt a magzat tápanyagellátása elégtelen, a fejlődési üteme elmaradott lesz, nő a veszélyeztetett terhesség és az idő előtti születés (koraszülés) kockázata; a medence és a szülőcsatorna (méhnyak, hüvely) fejletlensége miatt a szülési sérülések bekövetkezésének esélye is nagyobb, mint felnőtt korban. A társadalmi veszélyek a gyermek nevelésével járó társadalmi következmények, pl. az iskolából való kimaradás, képzettség hiányában a megfelelő anyagi helyzet biztosításának bizonytalansága, az ebből adódó párkapcsolati konfliktusok számának növekedése, a közösségektől való távolmaradás miatt az életkornak megfelelő, a felnőtté váláshoz nélkülözhetetlen élmények és tapasztalatok megszerzésének elmaradása. → menstruációs vérzés, →magzat, → petevezető, → méh, → méhlepény, → abortusz → szülés
terhességi tesztek
A gyógyszertárakban, drogériákban, már kiskorúak által is megvásárolható tesztek az embrió, majd a méhlepény által termelt humán koriális gonadotropin (HCG) hormont mutatják ki a női vizeletből. A mai tesztek már a terhesség nagyon korai szakaszában jelzik a terhességet és megbízhatók. A vizsgálat elvégzését minden lépést bemutató pontos leírás és ábrák segítik. Annak ellenőrzésére, hogy a teszt jól működik – tehát a kapott eredmény megbízható – egy kontrollcsíkon is végbemegy a hCG kimutatása. Ha az útmutatóban megadott idő eltelte után a kontrollcsík mellett egy másik csík is láthatóvá válik, a terhesség szinte biztosan bekövetkezett: a pozitív eredményben ne kételkedj! Ha a nemi ciklus 20. napjának környékén végzett vizsgálat negatív eredményt ad, ám van ok a gyanakvásra, érdemes a tesztet egy héttel később (a várható menstruációs vérzés első napján) ismét elvégezni. → hCG, → méhlepény
terhességmegszakítás
→ abortusz
testi kromoszóma
Olyan kromoszóma, ami ivarmeghatározó géneket nem hordoz. Emberben 22 pár testi kromoszóma és 1 pár ivari kromoszóma van. → kariogram, → ivari kromoszóma
testi sejtek
A szervezet létfenntartáshoz és szaporodáshoz szükséges szerveit építik fel, pl. a tápcsatornát, légzőszerveket, ivarmirigyeket (herét és petefészket) és ivarvezetékeket. A testi sejtek diploidok, a megfelelő sejtszámot számtartó osztódással tartják fenn, számfelező osztódásba nem lépnek – ez alapján az ivarsejtek és az ivarsejtképző őssejtek kivételével minden sejtünk testi sejt. → diploiditás, → számtartó osztódás
testvérkromatidák
Egymáshoz kapcsolódó két egyforma DNS molekula, azaz kromatida. Az osztódás előtt minden DNS molekulájáról másolatot készít a sejt, és a két azonos molekula egy darabig összekapcsolódik. A testvérkromatidák tehát olyanok, mint az egypetéjű ikrek. → kromatidszál
tesztoszteron
Mindkét nemben termelődő nemi hormon: férfiakban a herecsatornácskák közti, nőkben a tüszők közti (tüszőtokban lévő) hormontermelő sejtek termelik, szükséges az ivarsejtek fejlődéséhez, az elsődleges és másodlagos nemi jellegek kialakításához és fenntartásához. A tesztoszteron egy része az ivarmirigyben marad és ott a környezetbe kerülve az ivarsejtek fejlődését segíti. A herében a hatás közvetlen: a herecsatornácskákba kerülő tesztoszteron a hímivarsejtek egészséges fejlődéséhez nélkülözhetetlen. A petefészekben a szerepe közvetett: a tüszőkbe jutó tesztoszteront a tüszőhámsejtek előbb ösztrogénekké alakítják – a petesejtek egészséges fejlődéséhez az ösztrogének nélkülözhetetlenek. Az ivarmirigyekben termelődő nemi hormonok bekerülnek a vérbe is, szerepük magzati korban az elsődleges, a serdülőkor kezdetén a másodlagos nemi jellegek kialakítása, majd később ez utóbbiak fenntartása. → nemi hormonok, → here, → petefészek, → ösztrogének, → magzati kor, → serdülőkor, → elsődleges nemi jellegek, → másodlagos nemi jellegek
tinédzserkori terhesség
tisztasági betét
Vékonyabb típusú intim betét, ami nem szív fel túl sok menstruációs vért. A betét alján ragasztós felület található, ami a betétet a fehérneműhöz rögzíti. → menstruáció, → egészségügyi betét
transznemű személy
Az a személy, akinek a pszichoszexuális neme nem egyezik a többi nemi azonosságot meghatározó tényezővel. → nemi azonosság
transzportkromoszóma
A kétkromatidás kromoszóma maximálisan tömörített, mozgatható formája. A kromoszómák alakja ilyenkor vesz fel X alakot: a két kromatidszál (testvérkromatidák) kapcsolódási pontja a kromoszóma középpontja (ez az X betű vonalainak metszéspontja). A középpontból indulnak a kromatidszálak egymáshoz nem kapcsolódó szakaszai, amik a kromoszóma karokat hozzák létre (ezek az X betű szárai). → kétkromatidás kromoszóma, → kromatidszál, → testvérkromatidák
tüsző
Tüszőhámsejtek (dajkasejtek) és az azok által körülvett fejlődő petesejt együttese. A tüszők a petefészek felszínhez közeli (kéreg) rétegében helyezkednek el. A tüszőket körülvevő tüszőtokban hormontermelő sejtek tesztoszteront termelnek, amit a tüszőhámsejtek ösztrogénekké alakítanak. Az ösztrogének a petesejtek egészséges fejlődéséhez, a méhnyálkahártya előző menstruációt követő regenerálódásához, valamint a másodlagos nemi jellegek (fenotípusos nem) kialakításához és fenntartásához szükségesek. A két petefészekben a serdülőkor kezdetétől havonta általában egy petesejt érik meg: ez a tüszőből kilökődik (a folyamat tudományos neve ovuláció) és a petevezetőbe kerül. A hátrahagyott tüszőhámsejtek sárgatestet hoznak létre, ami egy ideig progeszteront termel és ezzel a méhnyálkahártyát olyan állapotba hozza, hogy az képes lesz az embrió befogadására. Ha nem történik megtermékenyítés, akkor a sárgatest működése leáll, és egy új tüsző kezd érni. A működését befejezett sárgatest egy idő után felszívódik. → petefészek, → dajkasejt, → nemi hormonok, → petevezető, → másodlagos nemi jellegek, → fenotípusos nem, → serdülőkor, → női nemi ciklus
X-kromoszóma
Y-kromoszóma
változó kor
Mindkét nemben megjelenik, de többnyire a nők szaporodóképes (reproduktív) életszakaszát lezáró időszakot értik alatta, ami a 45.-60. életévek közé esik. Ennek során fokozatosan leáll a petefészek ivarsejt- és nemi hormon-termelése, így a nemi ciklus rendszertelenné válik (a ciklusok közti időszak egyre hosszabb lesz), végül új ciklus el sem kezdődik. A vérben megváltozik a nemi hormonok szintje, ami megváltoztatja szinte az egész szervezet működését (innen az elnevezés). Kellemetlen, zavaró tünetek kísérhetik (pl. hőhullámok, izzadás, pulzusszám emelkedés, hangulatzavarok, hajhullás, nemi vágy csökkenés, csontritkulás fokozódása), de ezek megléte és erőssége egyénenként változó. Férfiakban is bekövetkezik, általában az 50-es évek elején, bennük is megváltoztatja a hormonrendszer működését, ún. „kapuzárási pánik” kialakulását okozhatja. Szinonim elnevezése nőkben menopauza (meno – hónap, pauza – szünet), mindkét nemben klimax. → petefészek, → ivarsejtek, → nemi hormonok, → női nemi ciklus