Miért lesz a külalakunk és a viselkedésünk fiús vagy lányos? Hány éves a lányok érett petesejtje? Miért csak csajokban van progeszteron?

Fejtörő

Tisztában vagy azzal, hogy mely hormonok melyik nemben fordulnak elő? Próbáld ki!

Tudod, hogy melyik hormon termelődéséhez melyik agyalapi mirigy eredetű hormonra van szükség?

Ha nem sikerült rátalálnod a megoldásokra, nézd vissza a videót, de javasoljuk a bejegyzés átolvasását is.

MIT TUDOK MÁR?

• Az ivarmirigyek ivarsejtek mellett nemi hormonokat is termelnek.
• Tesztoszteron a herében és petefészekben is termelődik.
• A petefészek a tesztoszteronból ösztrogéneket állít elő.

Az nemi szervek működését a hormonrendszer szabályozza és egyben össze is hangolja. A hormonrendszer e részét egymás alá- és fölérendelt hormontermelő sejtcsoportok alkotják, más szóval az ivarszerveket szabályozó rendszer hierarchikus felépítésű. Ebben a rendszerben a legfelsőbb központ az agyalapi mirigy (hipofízis), ami a köztiagy talamusz (magyarul látótelep) nevű részével áll kapcsolatban. Az agyalapi mirigynek két része van: az egyik hormonokat termel és ezeket raktározza… és csak raktároz, és még mindig csak raktároz… Mindaddig, amíg a hormonok leadására a hipotalamusztól (tulajdonképpen az agytól, azaz idegsejtek hálózatától) utasítást nem kap: amikor ez a parancs megérkezik, az agyalapi mirigy az utasításban megnevezett hormont a vérbe üríti. Az idegrendszer minden hormon ürítéséhez külön utasítást küld. A termelés helyéről felszabaduló hormonok az ereken keresztül eljutnak az ivarmirigyekbe és ott fejtik ki hatásukat. A rendszer központ alatti, következő szintjét tehát az ivarmirigyek képviselik. Lássuk, hogyan!

A reproduktív korban a herében a tesztoszterontermelés folyamatos, hiszen a hormon által támogatott ivarsejtképzés megszakítás nélkül zajlik. Ezt az agyalapi mirigyből folyamatosan és megfelelő mennyiségben ürülő FSH és LH hormonok biztosítják.

A működő petefészekben a tüszőérés ciklikus. Nem volt ez mindig így: a magzati korban, amikor a petefészek kifejlődik, a benne kialakuló dajkasejtek összeállnak, a petesejt ősét körülveszik és azzal együtt tüszőket képeznek. A tüszők ezután nyugalomba kerülnek, egészen a serdülőkor kezdetéig egyik sem fejlődik tovább.

A serdülőkor elején a vérbe kerülő FSH mennyisége elkezd növekedni, aminek hatására több tüsző is folytathatja fejlődését: bennük a tüszőhámsejtek osztódni kezdenek. Ez egyrészt növeli a tüszők méretét, másrészt emeli az ösztrogén szintet. A leggyorsabban növekvő tüsző kiválasztódik, érett tüszővé alakul, majd felreped és belőle a petesejt – az őt közvetlenül körülvevő tüszőhámsejtek csoportjával együtt – kilökődik: a folyamat neve tüszőrepedés (idegen szóval ovuláció). A visszamaradt tüsző (a tokjával együtt) sárgatestté alakul.

Fejtörő

GONDOLJ BELE!
Az első érett petesejt kilökődésére a serdülőkor kezdetén kerül sor, a 13. életév környékén. Ekkor ez a petesejt 13 éves, hiszen a petesejtképző sejt még a magzati korban elkezdte létrehozását azzal, hogy belépett a számfelező osztódásba és ennek kezdetén nyugalmi állapotba került (felfoghatjuk úgy, hogy a folyamat évekre „befagyott”). A tüszőben szunnyadó „petesejt” tehát még diploid, csak egy őse a leendő igazi, haploid petesejtnek, ami csak a tüszőérés következtében jöhet létre. Az első „igazi” petesejtet ezután havonta általában egy követi (kivéve a két- vagy többpetéjű ikrek foganása esetén) és minden petefészket elhagyó petesejt annyi idős, mint a „gazdája”. Az előbb olvastad, hogy az érett petesejt kialakulásához az FSH hatására van szükség. Egy hasonlatban: az FSH az a királyfi, aki a csipkerózsika-álmot alvó, szunnyadó petesejtet felébreszti és kiszabadítja – ha nem is börtönéből, de nevelő otthonából, a tüszőből.

Fejtörő

Az eddig átgondoltak az ivarmirigyek működésének hormonális szabályozását vázolták fel. Szedjük össze a tényeket, először a petefészek, azután a here vonatkozásában!

Petefészek:

• Magzati korban kialakulnak a tüszők és nyugalmi állapotba kerülnek – így telik el kb. 13 év.
• A serdülőkor kezdetétől
  • átlagban a ciklus 14. napjáig:
    • a hipofízisből emelkedő mennyiségben FSH szabadul fel, ami növeli a kiválasztott tüsző dajkasejtjeinek, azaz a tüszőhámsejteknek a számát,
    • a hipofízisből kisebb mennyiségben LH is felszabadul, aminek hatására keletkező tesztoszteront a fejlődő tüsző hámsejtjei ösztrogénekké alakítják.
  • a 14. napon:
    • egy e napot megelőző LH-csúcs hatására megtörténik az ovuláció, az érett tüszőből kilökődik a petesejt, ami már haploid.
  • a 18.-28. nap között
    • az LH hatására kialakul a sárgatest, ami progeszteront termel. A progeszteron csökkenti (negatív visszacsatolással) az agyalapi mirigy LH ürítését, így a hipofízis egyre kevésbé segíti a sárgatest működését, olyannyira, hogy a sárgatest a ciklus végére el is sorvad, a vér progeszteronszintje lecsökken. A progeszteron az FSH-ürülést is gátolja, ezért amíg a sárgatest aktív, új tüsző nem kezdi meg fejlődését. Amint azonban a progeszteronszint egy határérték alá esik, az FSH szintje elkezd emelkedni, új tüsző választódik ki, és a ciklus kezdődik elölről.

Fejtörő

Here:

• Magzati korban kialakulnak a herecsatornácskák és nyugalmi állapotba kerülnek – így telik el kb. 14 év.
• A serdülőkorban az agyalapi mirigyből
  • FSH ürül, ami a herecsatornácskák dajkasejtjeinek számát és működését tartja fenn;
  • LH ürül, ami a herecsatornácskák közti tesztoszteron termelő sejtek aktivitását tartja fenn.

Fejtörő

Mire emlékszel a fentiekből?

A serdülőkor kezdetétől az ivarmirigyekből kikerülő nemi hormonoknak a másodlagos nemi jellegek kialakításában és fenntartásában van szerepe. Emellett a tesztoszteron és az ösztrogének a megfelelő ivarsejtek létrehozását, a progeszteron pedig az embrió befogadására való felkészülést segíti.

Fejtörő

Lássuk, sikerül-e megtalálnod a hormonok helyét anélkül, hogy visszanézed a korábbi képeket!

Összegzés

Túl a fejtörőkön, itt az idő összegezni! A bevezető videónk hangalámondás nélküli változata remek alkalmat ad erre, kérlek, nézd meg!