Mit jelent az LMBTQ rövidítés és a gender? Mi a szexuális orientáció, változik-e az élet során, ki a transznemű és ki az interszexuális? Mi a nemi önazonosság tudat és a nemi szerep?
Önazonosság-érzésünk vagy önazonosság-tudatunk (identitásunk) az arról való tudás, meggyőződés, hogy „ki vagyok én”. Több összetevője közül most kettőt emelünk ki.
- A nemi önazonosság-tudat (pszichoszexuális nem) azt adja meg, hogy milyen neműnek tartjuk magunkat. Saját meghatározásunk szerint lehetünk nők, férfiak, vagy váltakozva mindkettő, esetleg a kettő valamilyen kombinációja. A nemi identitás általában megegyezik a születési (jogi értelemben vett) nemmel, amit az újszülött nemi szervei (genitális neme) alapján határoznak meg, de ez nem mindig van így: a transznemű emberek esetében az, hogy milyen neműnek gondolja magát, eltér a születéskor (testi megjelenés alapján) meghatározott (jogi) nemtől. Nemi identitásunk alapján választunk nemi szerepet, társadalmi nemet: elvárt megszólítást, ruházatot, viselkedést, tevékenységeket, világnézetet stb. Transznemű az az embertársunk, akinek a pszichoszexuális neme nem egyezik a többivel (ez az állapot tehát az interszexuális állapot egyik alesete).
- A szexuális orientáció (irányultság) azt fejezi ki, hogy szexuálisan és érzelmileg kire vágyunk, ki tetszik nekünk. Egy heteroszexuális nő a férfiak, egy férfi pedig a nők iránt érez vonzalmat, testi vágyat, szerelmet. A homoszexualitás az azonos neműek iránti vonzódást foglalja magába, a biszexuális emberek pedig mindkét nemmel kapcsolatosan átélhetnek vonzalmat, érdeklődést. A szexuális orientáció kérdése tinédzserkorban válik fontossá, és nagyjából felnőttkorra szilárdul meg, alakul ki annak a biztosabb tudása, hogy vonzalmaink alapján melyik kategóriába tartozónak érezzük magunkat leginkább. A legtöbb embernél a szexuális orientáció nem fekete-fehér dolog: egyrészt ahogy említettük, ez az életkor előrehaladtával „tisztul le”, szilárdul meg, másrészt egy heteroszexuális embernek is lehetnek homoerotikus (azonos biológiai nemű felé irányuló) fantáziái, vagy akár tapasztalatai is még abban az esetben is, ha felnőttként egyértelműen heteroszexuálisnak azonosítja magát. A szexuális orientáció és a nemi identitás tehát két, egymással párhuzamosan létező összetevője önazonosság-tudatunknak, és az első nem feltétlenül és/vagy nem minden időpontban következik a másodikból.
Fejtörő
TUDOD-E, mit jelent az LMBTQ?
Ez egy betűszó, melyben a betűk jelentése a következő:
- L: a leszbikust jelöli, vagyis amikor egy nő érzelmileg/szexuálisan a nőkhöz vonzódik;
- M: a meleg szó első betűje, amely a férfi homoszexualitást jelöli;
- B: a biszexuálist jelenti;
- T: a transzneműekre utal;
- Q: az angol „queer” melléknévből származik, melynek jelentése „furcsa, különös, szokatlan”. Ezeknek az embereknek a szexuális orientációjuk és nemi önazonosság-tudatuk nem fér bele a szokványos két (bináris, azaz nő-férfi) kategóriába – használata hasonló jelentésű, mint a „nembináris”.
Fejtörő
TUDOD-E, mit jelent a gender szó?
Kiejtése magyarul „gender”, angolul „dzsender”. Eredetileg nyelvtani fogalom, szótári jelentése szerint „nyelvtani nem”, azaz abban ad eligazítást, hogy az angol nyelvben milyen névmással utaljunk valakire (vagy valamire). Az angol nyelvben egyesszám harmadik személyben a következő névmásokat kell használni: (1) a „he” névmást, ha az, akire utalunk, hímnemű, (2) a „she” névmást, ha az, akire utalunk, nőnemű, (3) és az „it” névmást, ha az, amire utalunk, semleges nemű (hagyományosan az első kettővel személyekre, a harmadikkal tárgyra vagy fogalomra utalunk). A magyar nyelvben nyelvtani nemek nincsenek, nemtől függetlenül az utalószó „ő”, ha személyre, „az”, ha tárgyra vonatkozik.
Ma már a „gender” szó értelmezése más. Nagyon gyakran a „társadalmi nem” megnevezés helyett használják, és alatta a társadalmi hagyományok által meghatározott nemi szerepeket értik (azon tevékenységek összességét, amire az adott társadalom a nemek képviselőit feljogosítja és amit tőlük elvár). A vállalt nemi szerepek a nemi identitásunk részét képezik, annak egyik megnyilvánulásaként foghatók fel. Az sem ritka, hogy a gender szót „nemi identitás” értelemben használják, pedig ahogy írtuk (a „Mitől fiús, mitől lányos?” című bejegyzésünkben), a nemi identitást nem egy, hanem több tényező határozza meg – az ilyen értelmű használat erősen leegyszerűsíti az összefüggéseket, mintha csak egyetlen tényező határozná meg a nemi azonosságunkat.
A gender elméletben sokféle irányzat létezik. Közös tulajdonságuk, hogy a biológiai testet különválasztják, függetlenítik a „benne lakó” lélektől (szellemtől, személyiségtől). Az irányzatok között vannak, amik elismerik, hogy a nemi orientáció velünk születik, míg más irányzatok szerint ezt a társadalom (értelemszerűen a születés után) alakítja ki. Az utóbbi elméletek ennek hagyományos módját, azaz azt, hogy a szülők a gyermeküket fiúként vagy lányként nevelik (ennek megfelelő ruhákat adnak rá, játékokat adnak neki, beszélnek vele stb.), elnyomónak tartják és azt hangsúlyozzák, hogy a nemi hovatartozás eldöntése a gyermek joga. A queer (ejtsd: kvír) elmélet a biológiai nem létezését is megkérdőjelezi és azt is szabadon választhatónak tartja. Az irányzat szerint az önazonosság kategóriák (identitások) nem állandók, akár folyamatosan változtathatók, az elmélet hívei új kategóriákat szabadon alkothatnak (ezek száma elvileg végtelen), hogy a társadalmi nem és a szexuális vonzódás hagyományos kategóriáinak (lásd férfi-nő, heteroszexualitás-homoszexualitás) kétpólusú (bináris) rendszerét lebontsák.