Vajon mi határozza meg a nemünket? Ezek a tényezők milyen kapcsolatban vannak egymással? Mi a nemi fejlődés célja? Mit jelent az interszexualis és a transznemű állapot? Mi alapján anyakönyvezik az újszülött nemét?

---

MIT TUDOK MÁR?

1. Az elsődleges nemi jellegeket az ivari kromoszómák határozzák meg, a hormonrendszer közreműködésével.
2. A hormonrendszer már korai magzatkorban „beprogramozódik” arra, hogy tesztoszteront vagy ösztrogéneket állítson elő.
3. Mire megszületünk, a hormonszinteknek megfelelő elsődleges nemi jellegeink lesznek (here/petefészek, ondóvezeték-ondóhólyag-prosztata/petevezeték-méh-hüvely, hímvessző-herezacskó/szeméremajkak, csikló).

Az ember nemi azonosságát (identitását) több, időrendben egymás után megjelenő tényező, valamint társadalomba ágyazottsága határozza meg. A nemi identitás összetevői és az ezeket meghatározó tényezők a következők:

1. Kromoszomális nem: az ivari kromoszómák határozzák meg a fogantatás pillanatában: azzal, hogy a gyermek a szüleitől XY- vagy XX-kromoszómákat örököl, meghatározódik a kromoszomális neme. A kromoszomális nem másik neve ezért genetikai nem, de biológiai nem néven is szokták emlegetni.
2. Gonadális nem: a here vagy petefészek jelenléte által meghatározható nem (a „gonád” az ivarmirigy tudományos neve). Meghatározója a kromoszomális nem: az XY- és XX-kromoszómapárokkal rendelkező magzatok ivarmirigy kezdeményéből eltérő szervek (XY→here, XX→petefészek) fejlődnek.
3. Genitális nem: a külső nemi szervek által meghatározható nem. Kialakulásának alapja a gonadális nem: a here és a petefészek már fejlődése közben is termel nemi hormonokat, amik hatására a magzatban kifejlődnek a megfelelő ivarvezetékek és külső nemi szervek (ez utóbbiak tudományos neve „genitália”).
4. Fenotípusos nem: a külső megjelenés alapján meghatározható nem. A 2. és 3. pontban említett szervek (ivarmirigyek, vezetékek és külső nemi szervek) típusa az elsődleges nemi jellegeket adja. Az ivarmirigyek által termelt nemi hormonok a serdülőkor kezdetétől a másodlagos nemi jellegeket is meghatározzák, mert eltérővé alakítják a fiúk és lányok megjelenését (erről részleteket itt  olvashatsz).
5. Pszichoszexuális nem: az a nem típus, amivel azonosítjuk magunkat. A hormonrendszer mint belső, a külvilág, mint külső tényező együtt határozza meg. A hormonok jelenléte és szintje gondolatainkat, hangulatunkat, viselkedésünket is befolyásolja. Minderre (sőt, a hormonrendszer működésére is) a környezet, a minket körülvevő emberek (mintaadás, nevelés) és társadalmi események is hatással vannak. Vedd észre, hogy míg az 1.-4. kategóriák tisztán biológiai alapokon állnak (belső tényezők), ennek az ötödiknek a kialakításában már a társadalom, mint külső tényező is részt vesz.
6. Jogi (értelemben vett) nem: az újszülött külső nemi szervei alapján, születéskor határozzák meg, és az anyakönyvbe jegyzik be. Alapja a genitális nem (külső nemi szervek típusa). Társadalmi jogokat ad, jelentősége az élet egészére kiterjed.

TUDOD-E?
Ha a külső nemi szervek alapján bizonytalan a jogi (anyakönyvbe vezetendő) nem meghatározása, azt próbálják tisztázni, hogy az újszülöttnek heréje vagy petefészke van-e, mert előfordulhat, hogy a herék megléte ezért nem látszik, mert még nem vándoroltak le a herezacskókba. Ha az ivarmirigy jellege is bizonytalan, kromoszómavizsgálatot végeznek. A nyomozás logikája a következő: első lépésben a kategória alapjául tekintett gonadális nemet, azaz az ivarmirigyet próbálják azonosítani, és ha ez sem vezet egyértelmű eredményre, „egy lépéssel még hátrébb lépve” a gonadális nem alapját képező kromoszomális nemet igyekeznek meghatározni.

Fejtörő

TUDOD-E?
Az, hogy a nemi hormonok, pontosabban a tesztoszteron hatással van az agy fejlődésére, régóta ismert. A fiúk és lányok közti különbség már bölcsődés korban is megmutatkozik, kisiskolás korban pedig egyértelműen tanulásbeli különbségeket is okoz. Nem véletlen, hogy régen a kisiskolások külön fiú- és leányiskolákba jártak (ez volt az első 4 év). Ennek célja nem a nemek közti különbségek kihangsúlyozása volt, hanem annak biztosítása, hogy mindenki a saját biológiai adottságainak megfelelő ütemben fejlődhessen. Ez a különbség, ami a fiúk és lányok iskolai teljesítményében is megjelenhet, serdülőkorra csökken, de végig maradhat különbség a két nem között abban, hogy a fiúk, illetve lányok milyen tanulási képességben, teljesítményben jobbak.

Fejtörő

Mi a nemi fejlődés lépéseinek célja?

1. A kromoszomális (genetikai, biológiai) nem megalapozza az összes többit.
2. A gonadális nem az ivarszervek kifejlődésével az ivarsejtek létrehozásának képességét biztosítja.
3. A genitális nem a párzószervek (hímvessző és hüvely) kialakításával a megtermékenyítő és megtermékenyülési képességet alakítja ki.
4. A pszichoszexuális nem indíttatást és szexuális irányultságot (orientációt) ad a párkereséshez.
5. A jogi nem társadalmi jogokat ad.

Az emberek többségében a nemi azonosság mind a 6 összetevője azonos nemet határoz meg. Ha az összetevők közül legalább egy nem egyezik a többivel, interszexuális állapotról beszélünk: az interszexualitás kevert neműséget jelent. Transznemű az, akinek a pszichoszexuális neme nem egyezik a többivel.

ÚTRAVALÓ
Az ember életében időrendben elsőként megjelenő nemi azonosságot meghatározó tényezőknek (kromoszomális, gonadális, genitális, fenotípusos nem) tisztán biológiai alapja van.
A pszichoszexuális nem kialakításába már nem csak biológiai (belső), hanem környezeti, társadalmi (külső) hatások is beleszólnak. Azon identitások kialakulásának célja, amelyeknek egészben vagy részben biológiai alapja van, az utódnemzés biztosítása. A jogi nem ehhez társadalmi segítséget ad.

Fejtörő

Összegzés

Ez az oldal nem volt hosszú, de fontos infókat tartalmaz, nem árt az ismétlés! Kérlek, nézd meg ismét, ahogy összefoglaltuk, immár hangalámondás nélkül.