Miért egyedi minden ember? Vajon az egypetéjű ikrek egymás klónjai? Útravaló az életre

Az eddigiekből is látszik, hogy az ivarsejtek keletkezésének történetében számtalan előre meg nem jósolható, mondhatni, véletlenszerű esemény szerepel.

• Ilyen az, hogy a 23 homológ kromoszómapár melyike kerül éppen az embriót létrehozó hímivarsejtbe, illetve a petesejtbe.
• Az sem befolyásolható, hogy az aktuális megtermékenyítési versenyben a sok millió közül melyik hímivarsejt lesz a győztes.
• Az is véletlenszerűen alakul, hogy a születésig eljutó magzatnak mi a neme. Ugyan átlagban az Y-kromoszómát hordozó hímivarsejtek picit gyorsabbak, mint az X-kromoszómát hordozók, mégis több leány születik – a háttérben valószínűleg a fiú magzatok nagyobb halandósága áll (bizonyos kromoszómamutációk a fiúkban magzatkori elhalálozást okoznak, míg ugyanilyen mutációval a lányok megszületnek).
• A 23 homológ pár közti genetikai rekombinációk száma hatalmas; hogy a lehetőségek közül éppen melyek mely kromoszómapárok között zajlanak le, meg nem jósolható és nem irányítható. Éppen ezért megjósolhatatlan, hogy a találkozó ivarsejtek milyen allélokat hordoznak és hogy ezek kifejeződése milyen viszonyban van egymással (lásd öröklésmenetek).
• Ugyan a gyermek a szülei alléljait örökli, de ezek benne új kombinációban és együtt jelennek meg: olyan szülői tulajdonság, ami az egyik szülőben fenotípusosan megjelent, a gyermekben csak akkor jelenik meg, ha a másik szülői allél ezt megengedi, „el nem nyomja”.

Fejtörő

ÚTRAVALÓ

• Egyik szülő sem „felelős” azért, hogy milyen nemű gyermeke születik.
• Minden gyermek egyedi.
• A génjeinket a szüleinktől örököljük, de mivel ezek változatai (alléljai) bennünk a szülőktől eltérő kombinációban is lehetnek, a szüleinkben meg nem jelenő tulajdonságok bennünk megjelenhetnek.

TUDOD-E?

• Miért nem teljesen azonosak az egypetéjű ikrek? Az ikrek közül az egypetéjű ikrek a leghasonlóbbak egymáshoz, mert úgy keletkeznek, hogy egy embrió valamelyik korai fejlődési stádiumban kettéfűződik és a két fél önálló fejlődésnek indul. Ebből adódik, hogy az egypetéjű ikrek genetikai állománya elvileg azonos. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bennük a gének működése is azonos, azaz minden gén azonos gyakorisággal íródik át. Ma már tudjuk, hogy a környezet is befolyásolja azt, hogy bennünk az örökölt gének működnek-e vagy sem, illetve ha igen, milyen mértékben – a teljesen azonos környezet pedig még egy ikerpár esetében sem garantálható, főleg nem egész életen át. Arról se feledkezz meg, hogy a testi sejtekben történnek mutációk, és annak valószínűsége, hogy ezek azonosak lesznek az ikrekben, egészen biztosan nulla. Összefoglalva: még az egypetéjű ikrek is egyediek.
• Mi az a klón?
  A klón egy sejt és számtartó osztódással keletkező utódainak összessége. Ha klónoznád magad, az utánzatod mindenben azonos lenne veled – egy kis ideig. Olyanok lennétek, mint az egypetéjű ikrek, azaz az előző pontban írottak alapján kis idő múlva számos különbség alakulna ki bennetek, ami egyedivé tenne titeket. Ha tehát egyetlen sejtedet lefagyasztanák, hogy egyszer ebből egy klónodat előállítsák, az csakhamar már nem lenne a tökéletes másolatod, hiszen egészen más környezetben nőne fel, mint Te. A klónozás a jelenlegi életed kiterjesztésére nem alkalmas módszer.

Fejtörő

TUDOD-E?

A változó környezethez egy faj (pl. az ember) kétféleképpen tud alkalmazkodni. 1) Olyan utódokat hoz létre, amikben új tulajdonság-kombinációk jelennek meg. Ezt a génváltozatok újra rendezése, rekombinálása biztosítja – lásd ivarsejtképzés. Hogy hogyan, azzal a genetika tudománya foglalkozik. 2) Lehetővé teszi, hogy az utódok örökölt génváltozatainak működését a környezet képes legyen befolyásolni. Ennek bizonyítéka, hogy környezeti hatás képes egy gént be- vagy kikapcsolni, így azonos génváltozatokkal rendelkező egyedeket különbözővé tenni. Mivel az így kialakuló különbségekre a(z azonos) génváltozatok megléte nem ad magyarázatot, az ok géneken, másképp fogalmazva genetikai okokon felüli. Az a tudományág, ami a környezet génműködésre kifejtett hatásával foglalkozik, az epigenetika (az „epi-” előtag jelentése: valamin felül, így az epigenetika nevének jelentése: genetikán felüli).

Összegzés

E bejegyzésünk ivarsejtek képződésével kapcsolatos ismereteinek összefoglalásaként idézd fel Levente levezetését (immár hangalámondás nélküli animációban) – segít az összegzésben.