Mi a szülés? Mi a vetélés (abortusz), a koraszülés és az érett szülés? Milyen formái és szakaszai vannak a szülésnek?
A szülésről csak nagyon röviden írunk, mert ahogy az előző fejezetben jeleztük, a te életkorodban ajánlott a terhesség, így a szülés elkerülése. Tudjuk azonban, hogy a tiniket ez a téma is nagyon foglalkoztatja, és célunk az is, hogy a későbbi, tudatosan vállalt terhességed végének megismeréséhez alapokat adjunk. Lássunk tehát egy rövid, tényszerű összefoglalót!
MIT ÉRDEMES TUDNI a szülésről?
A szülés a magzat és a méhlepény világra hozatala. Attól függően, hogy a terhesség melyik szakaszában következik be, megkülönböztetjük a vetélést, a koraszülést és az érett szülést.
Vetélés esetében az embrió/magzat a terhesség első 24 hetében jön világra. Koraszülésről akkor beszélünk, ha a magzat a terhesség betöltött 24. és 37. hete között születik meg. Érett szülés esetében a magzat a terhesség betöltött 37. és 42. hete között jön világra. Túlhordásnak azt nevezzük, ha a gyermek a betöltött 42. hét után születik.
A szülés történhet természetes módon, a hüvelyen keresztül (hüvelyi úton) vagy műtéti beavatkozással, a hasfal és a méhfal megnyitásával (császármetszéssel). Természetes úton a magzati és az anyai szervezet együttműködve indítja be – ennek teljes háttere (minden oka) máig tisztázatlan.
A szülés első szakaszában a magzat, a végén pedig a méhlepény születik meg. A szülésben végig kulcsszerepet játszanak a méhizomzat összehúzódásai, amik a szülés időpontjának közeledtével egyre gyakoribbá és erősebbé válnak. A méhösszehúzódásokat fájdalom kíséri, amit fájdalomcsillapítókkal lehet enyhíteni. A fájdalomcsillapításnak már kórházakban is vannak alternatív, gyógyszereket nem használó módjai is, ezekről érdemes tájékozódni. Tudnod kell, hogy szülés közben előre nem látható, váratlan események is bekövetkezhetnek, amik akár az édesanya, akár a magzat, akár mindkettő egészségét, életét komolyan veszélyeztethetik, ezért a legbiztosabb, ha orvosi felügyelet mellett zajlik.
A szülés a vajúdással kezdődik: ennek a hivatalos neve tágulási szakasz, hossza átlagosan 12 óra. Ideje alatt a méhösszehúzódások (fájdalmak) közti szünet 10 percnél rövidebbé válik, a fájások erősödnek. A magzat ilyenkor már fejjel a hüvely felé fordulva, végtagjait magához húzva és testéhez szorítva „kuporog” az anyaméhben. A tágulási szakasz nevét onnan kapta, hogy feladata a méhszáj kitágítása annyira, hogy az egy összefüggő szülőcsatornát képezzen a hüvellyel. A szülészorvos a méhszáj állapotát rendszeresen ellenőrzi. A hüvelyi szülés a kitolási szakasszal folytatódik, aminek átlagos hossza 50 perc. Ennek során a méhösszehúzódások ereje tovább fokozódik, és a magzat kitolását a hasizmok (hasprés) is segítik. A hüvelybemenetben először a magzat tarkója jelenik meg, majd kigördül a fejtető, a homlok és az arc – a baba ekkor az anya hátoldala felé néz. A magzat ezután oldalára fordul és megjelennek a vállai, majd a következő fájással a teste többi része is világra jön. Ekkor még a köldökzsinóron keresztül a méhfalhoz kapcsolódik. A szülés utolsó szakasza a méhlepényi szakasz, melynek átlagos hossza 15 perc. Ebben a méhfal összehúzódások a méhlepényt leválasztják a méhfalról és a hüvelyen keresztül a külvilágba tolják. Ezután a méh összehúzódott állapotban marad, összenyomja az elszakadt, sérült ereket, ezzel csökkenti a vérzést.
Fejtörő
A szülés, egy magzat világra hozatala rendkívüli esemény, az örömteli és felemelő érzést akkor élheted át, ha erre tudatosan felkészülsz. A felkészüléshez csak szakmailag is megbízható forrásokat használj! Kérdéseiddel fordulj nálad tapasztaltabbakhoz, például az édesanyádhoz, és szakmailag felkészült nővérekhez, orvosokhoz. A felkészülésbe vond be a párodat is, hogy ő is beleérezhessen a babavárás örömeibe, tudja, hogy mi zajlik benned és hogy mi vár rád, és eldönthesse, a szülésnél jelen szeretne-e lenni.
Kívánjuk, hogy élj olyan nemi életet, ami lehetővé teszi, hogy fiatal felnőttként egy szerető család körében egészséges újszülöttnek adhass életet vagy lehess az édesapja!