A csajokban miért kevesebb a tesztoszteron? Hol vannak a here és a petefészek hormontermelő sejtjei? Mik a dajkasejtek? Miben különbözünk?
Fejtörő
Ha megtalálod a megoldást, majdnem mindent tudsz, ami ebben a bejegyzésben szerepel. Ha azonban nem vagy ebben biztos, olvasd is el, amit írtunk – a végén ismét próbára teheted a tudásod!
Az ivarmirigyek fő feladata az ivarsejtek létrehozása. Az ivarsejtek fejlődéséhez speciális környezet kell, amit kétféle sejt biztosít. A dajkasejtek az ivarsejteket szó szerint dajkálják, velük fizikai kapcsolatban állnak. A dajkasejtek „ölelésében” zajlik az ivarsejtképző sejtek számfelező osztódása és a megszületett haploid sejtek további fejlődése – mindaddig, amíg képessé nem válnak arra, hogy a megtermékenyítésben elvégzendő feladatuknak nekilássanak. Lényegében a dajkasejteken múlik, hogy mikor, milyen ütemben és hány ivarsejt jön létre. Az ivarsejt termelésben tehát a dajkasejtek működését érdemes összehangolni. Az erre szolgáló két hormont az agyalapi mirigy bocsátja ki. Az egyik a tüszőérést serkentő hormon (rövidítve FSH, follikulusz stimuláló hormon; follikulusz=tüsző, stimuláló=serkentő), ami a dajkasejtekre hat. Ezek a herében a herecsatornácskák falában, a petefészekben – a már üreggel rendelkező tüszőben jól érzékelhetően – a tüsző falában vannak. A másik hormon a sárgatestképző hormon (röviden LH, luteinizáló hormon; luteusz=sárga). Ez a hormon a herében a herecsatornácskák közötti sejtcsoportokra, petefészekben pedig a tüszőket közvetlenül körülvevő tüszőtok sejtekre hat.
FELADAT
Keresd meg a hasonlóságokat a két ábra között! Figyeld meg a dajkasejtek, a hormontermelő sejtek és az ivarsejtek helyzetét egymáshoz képest!
MEGOLDÁS – ÉSZREVETTED?
Azok a sejtek, amikre az FSH hat (dajkasejtek) mindig az ivarsejteket körülvevő üreg falában vannak, míg azok, amikre az LH hat, az üreg falán kívül (herecsatornácskák között, illetve a tüszőtokban). Ez a hasonlóság nem véletlen, oka az ivarmirigyek fejlődésében keresendő. Ezt most nem nézzük át, de egy megjegyzést segítő gondolatkísérletet javaslunk: ha egy herecsatornácskát felszabdalunk és a kis szakaszok végein keletkező nyílásokat a környezet felé lezárjuk, a herecsatornácskából gömbölyded tüszők sorozatát állítjuk elő. Persze a sejttípusokat benne ki kell cserélni ahhoz, hogy petefészek-tüszőket kapjunk, de ettől eltekintve a herecsatornácska és a tüsző felépítésének lényege azonosnak mondható.
Azok a sejtek, amikre az LH hat, mindkét ivarmirigyben tesztoszteront termelnek. Ez a vérbe és a szöveti környezetbe is bekerül, a herében a herecsatornácskákba, a petefészekben pedig a tüszőkbe. Eddig az események menete a két nemben azonos, most azonban jön egy lépés, ami lényegi különbséget okoz. A herecsatornácskákba – a csatornácska falán keresztül – kerülő tesztoszteron a csatornácskák üregében a hímivarsejtek normális fejlődését segíti. Ettől eltérően, a tüszőkbe jutó tesztoszteront a tüsző falában lévő dajkasejtek, azaz a tüszőhámsejtek felveszik és ösztrogéneket szintetizálnak belőle. Az ösztrogének a tüsző (ezzel együtt a petesejt) egészséges fejlődését segítik. A különbség oka az, hogy a petefészekben a dajkasejtek is termelnek nemi hormont: ennek alapanyaga a tesztoszteron, végtermékei az ösztrogének.
A tesztoszteron és az ösztrogének egy része elhagyja az ivarmirigyet és szerepet kap a másodlagos nemi jellegek kialakításában és fenntartásában. Érdemes felidézni, hogy tesztoszteront mindkét nemben egy másik szerv, a mellékvese is termel. Nyilvánvaló, hogy amíg a petefészekben tüszők érnek (aktív tüszőhámsejtek hónapról hónapra vannak), addig a lányok szervezetében a tesztoszteronszint mindenképpen alacsonyabb, mint a fiúkban. A reproduktív kor végén azonban, amikor a tüszőérés leáll (az 50. életév környékére gyakorlatilag elfogynak az érlelhető tüszők), a vérben keringő tesztoszteron mennyiségét már nem csökkenti a petefészek ösztrogén szintézise – a vérben lévő tesztoszteron és ösztrogének arányának változása pedig jelentős változásokat indít el a nők szervezetében: beköszönt a változó kor.
Fejtörő
Tedd próbára a tudásod!
Most lássuk, hogy a feladatokat végző sejteket és a helyüket is felismered-e: először a here szövettani metszetén.
Most a petefészek metszetének részletén.
Összegzés
A fejtörőkkel tudatosított részleteket összerakhatod egésszé: nézd meg ismét a bevezető animációt (immár hangalámondás nélkül), és meglátod, minden részletre ráismersz majd!
TUDOD-E?
Ösztrogéneket a zsírszövet is termel, de a petefészeknél jóval kisebb mennyiségben. Fiúkban (természetesen petefészek hiányában) az egész élet folyamán, illetve nőkben a változó kor után csak innen származik ösztrogén. Gondolj erre a táplálkozásoddal kapcsolatban is.